A nyugdíjrendszerek célja, hogy az idős korban anyagi biztonságot nyújtson a lehető legmagasabb színvonalon, tehát a munkából való áttérés a nyugdíjas életbe a lehető legkisebb életszínvonal csökkenéssel járjon, és a nyugdíjas évek egészére kiszámítható legyen.
A Magyarországon is honos felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszerekben az aktuális befizetésekből fedezik a nyugdíjak kifizetését. Ebben a körforgásban az aktív dolgozók a nyugdíjjárulékuk befizetésével egyrészt biztosítják a jelenlegi nyugdíjak kifizetését, másrészt pedig saját nyugdíjra szereznek jogosultságot. A rendszer pozitívuma az, hogy azonnali szolgáltatást tud nyújtani a nyugdíj-jogosultságot megszerzők felé, az egyéni megtakarítás azonban hiányzik a rendszerből.
A magyar nyugdíjrendszert a nyugdíjas-korúak, az aktív dolgozók és maga az állam működteti és alakítja, így a következőkben nézzünk néhány érdekes statisztikát, adatot a nyugdíjrendszerünk „főszereplőiről”.
Az oldalon található adatok statisztikai tényeken alapszanak, amelyeknek forrásai itt tekinthetőek meg.
Magyarországon kiemelkedően előnyös az állami támogatás intézménye: adójóváírással és kamatadó-mentességgel támogatják a hosszú távú megtakarításokat. Az adójóváírás az éves befizetések 20%-a, maximum 280 ezer forint!
az adójóváírás nem lehet több, mint 280 ezer forint/év
Magyarország ekkor volt a legnépesebb: 10,7 millió lélekszámmal.
Ebben az időszakban 5 aktív korú lakosra 1 időskorú jutott.
1,6 millió kisbaba
„Asszonynak szülni kötelesség, leánynak szülni dicsőség”
(Ratkó Anna)
2022-ban az egy főre jutó átlagos kiadások meghaladták a havi 143 ezer forintot, az aktív háztartásokban legtöbbet élelmiszerekre (37 ezer forint) és rezsire (24 ezer forint) költünk, míg egészségügyi kiadásaink alig több, mint 8 ezer forint havonta.
Az alkalmazottak átlagbérei 2022-ben 257 ezer forint volt, míg a saját jogú átlagnyugdíjak összege ennek 36%-a, 164 ezer forint. 2018-hoz képest az átlagbérek 15%-kal növekedtek, míg az átlagnyugdíjak 17%-kal.
A külföldön munkát vállaló magyarok nem itthon adóznak/fizetik a járulékokat. A teljes aktív korú magyar lakosok lélekszámának ez közel 3,8%-a.
* becslés, tükörstatisztikai adatok alapján
Az egy adott országból kiáramló külföldi munkavállalók számát megbízható kivándorlási statisztikák hiányában gyakran tükörstatisztikák alapján mérjük. A tükörstatisztikák használatakor a külföldi országok regisztrált munkavállalókra vonatkozó statisztikáját veszik figyelembe és összegzik, állampolgárság vagy születési ország alapján.
2022 végére a 20–64 éves lakosság körében 4,6 millió főnél is több aktív munkavállaló volt Magyarországon. A foglalkoztatottak száma 2018 óta 5%-al emelkedett.
A saját jogú nyugdíjban részesülők száma 2022-re meghaladta a 2,2 millió főt. Az újonnan nyugdíjba vonulók száma 2018–2022 között összesen 468 ezer fő volt, ebből 2022-ben 95 ezer új nyugdíj megállapítás volt.
A „nyugdíj-helyettesítési ráta” a nyugdíjak jövedelempótló képességét mutatja. 2022-ben ez az érték Magyarországon 55% volt, tehát az átlagnyugdíjak az akkori átlagfizetések 55%-ának feleltek meg.
Az előrejelzések alapján ez az arány – a jelen nyugdíjrendszer változatlansága mellett – csökkenni fog a jövőben. 2035-re 50% alá is lemehet, míg hosszú távon 30% (vagy akár kevesebb) is lehet! Ezek alapján az állami nyugdíj jövedelempótló képessége feltehetően nem lesz elég, emiatt egyre nagyobb jelentősége lehet a nyugdíjcélú öngondoskodásnak!
