a diákmunka jó tanulópénz a gyerekeknek

A diákmunka, ha a munkaadó és a munkavállaló is elégedett, nagyszerű élmény lehet egy gyerek számára. A diák jobban megértheti  a felnőttek világát, adott esetben megismerheti a vállalkozói és az alkalmazotti létet is,  egy vállalkozás működését, új emberekkel találkozhat.. A siker növeli az önbizalmát, és a diákmunka segíthet azt is eldönteni, milyen foglalkozást űzne szívesen a későbbiekben, vagy mi az, amihez egyáltalán nem lenne kedve. Ez segít a továbbtanulás során az irányválasztásban is. A gyakorlat jól mutat később az önéletrajzban is, és nem utolsó sorban jó élmény a gyerek számára, hogy a saját munkája révén kapott pénzt arra költi, amire szeretné: segítheti vele a családját, elmehet belőle táborba, vagy márkás, divatos ruhadarabokat vásárolhat belőle, aminek megvétele egyébként nem férne bele a családi költségvetésbe.

Számolni kell ugyanakkor a hátrányokkal is: nem dolgozhat a gyerek egész nyáron, mert akkor nem jut idő a pihenésre, illetve adott esetben túlságosan a pénz kerül a gyerek gondolatainak középpontjába, ami  káros is lehet. Számos munkavállaló kihasználja a diákokat, az interneten is sok olyan rémtörténet olvasható, amikor a hosszú hetekig, hónapokig dolgozó diákot végül nem fizette ki a munkaadója, vagy az eredeti megállapodáshoz képest többet dolgoztatta.

Hogy a kellemetlen élményeket elkerülhesse a gyerek, érdemes előtte a szülőknek átbeszélni, mire számítson a tanuló a  diákmunka alatt.„Átlagosan 400-500 forintot fizetnek a diákoknak óránként, de mindenképpen előre kell rögzíteni, mennyi pénz jár az adott munkáért. A diák csak akkor menjen dolgozni, ha szabályos szerződést íratnak vele alá, amiben rögzítik az elvárások mellett azt is, mi illeti meg a diákot a munkáért cserébe. Így ha később vita van, van mire hivatkozni. 16 éves kortól már diákszövetkezetbe is beléphetnek a fiatalok. Ezt érdemes kihasználni, mert  általában már bevált munkaadókkal állapodik meg a diákszövetkezet, és könnyebb a céget leinformálni” – tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Körültekintően kell megválasztani a munka típusát is. Gyakran alkalmaznak diákokat büfékben kiszolgálóknak, irodában adminisztratív jellegű munkára, csomagoláshoz, de végezhetnek kétkezi munkát mesteremberek, ácsok, kőművesek, festők mellett is segédként. Át kell előre gondolni, hány órát bír a gyerek egy helyben állni, mennyire képes a fizikai munkára, vagy mennyire tűri a monotóniát. Siker esetén később is pozitívan áll majd a munkához. „. Sikeres munkaválasztás esetén  rengeteget profitálhat a gyerek, megismeri a munka és a pénz értékét, és ezt a tudást a későbbiekben is kamatoztathatja” – tett hozzá a kommunikációs igazgató.

K&H Csoport
Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 228 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

főbb adataink:

K&H Bank 
2013. március 31-én: 
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 219 milliárd forint 
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2550 milliárd forint 
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,2 milliárd forint 

K&H Biztosító 
2013. március 31-én: 
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,3 milliárd forint 
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 111,5 milliárd forint 
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,9 milliárd forint 
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint