a Feden múlik a jó részvénypiaci hangulat

A Fed a vártnak megfelelően tovább lassította eszközvásárlási programját, így augusztustól havi 25 milliárd dollárt költ államkötvények és jelzálog-fedezetű értékpapírok vásárlására, majd 2015-ben az első kamatemelést is meglépheti. Ezzel lassan véget ér az a kísérlet, miszerint korábban soha nem alkalmazott laza monetáris politikával segítik a világgazdaság válság utáni talpra állását, és amelyet a négy nagy jegybank (Fed, EKB, Bank of England és Bank of Japan) különböző csatornákon és eltérő intenzitással ugyan, de egységesen alkalmazott az elmúlt időszakban.  

vissza a normál kerékvágásba

A mennyiségi lazítás eredményessége körül rengeteg vita zajlik, az azonban bizonyos, hogy a befektetők rég nem látott pénzbőségben úszkáltak az elmúlt években, ami a piaci eszközök árának (részvények, kötvények, stb.) bámulatos emelkedését eredményezte. „Mivel az elmúlt hónapokban a fejlett országok többségéből egyre szebb makrogazdasági adatok érkeznek, a jegybankoknak ideje levenniük a kezüket a piacokról. Ez azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű, hiszen amikor tavaly májusban először felmerült, hogy a Fed idővel csökkenti kötvényvásárlási programjának ütemét (tapering), a piacok nagyon hevesen reagáltak. Holott az igazi kihívás – a kötvénypiaci vásárlások teljes beszüntetése és a kamatemelés – még csak most következik” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. „A feladat tehát az, hogy a jegybankok háttérbe vonulását a piacok a pénzcsapok elzárása helyett a javuló gazdasági helyzet jeleként, tehát pozitív üzenetként értékeljék. A Fed esetében ez rendkívül bonyolult és kockázatos, hiszen a világ legnagyobb gazdaságának pénzpolitikájáért felelős intézményeként minden rezdülésére odafigyelnek a befektetők” – tette hozzá a szakember.

hogyan reagál majd a piac?

Befektetőként számunkra a legfontosabb kérdés, hogy milyen piaci reakciókra számíthatunk a kamatemelés közeledtével. Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, érdemes a múltbeli tapasztalatokat megnézni:  
     A korábbi nagy kamatemelési ciklusokkal (1994, 2004) összehasonlítva a Fed várhatóan sokkal óvatosabb lesz: egyrészről alacsonyabb kamatszintről indul, másrészről az emelések üteme várhatóan lassabb lesz. 
     Emellett az is lényeges, hogy mivel az amerikai jegybank a tapering esetében már szembesült azzal, hogy a szigorításra vonatkozó bármilyen bejelentés mennyire érzékenyen érinti a befektetőket, így a befektetők folyamatos tájékoztatásával, megnyugtatásával hónapok óta készíti elő a lépést, elkerülve ezzel a meglepetéseket. 
     Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kötvényvásárlási program csökkentésének első, tavaly májusi bejelentése még sokkal gyengébb makro környezetben történt: akkor a munkanélküliség 7,5%-on, az infláció pedig 1,2%-on volt. Azóta azonban a munkanélküliségi ráta 6,2%-ra mérséklődött, az infláció 1,5%-ra gyorsult, ami jóval erősebb gazdaságról tanúskodik. 
     A J.P. Morgan azt is megvizsgálta, hogyan mozgott az amerikai S&P500 a korábbi kamatemelések hatására: amikor az amerikai hosszabb távú kötvényhozamok 5% alatt voltak, a piacok pozitívan fogadták a kamatemeléseket, mivel azt a stabil növekedés jeleként értelmezték. Ez alapján a jelenlegi 2,5% körüli 10 éves amerikai hozamok mellett nem kell aggódni a befektetők negatív reakcióitól.

„Úgy tűnik tehát, hogy nem kell aggódni a piacok negatív reakcióitól az első kamatemelés kapcsán. Igaz, a részvények értékeltsége rég nem látott csúcsokra emelkedett, ami óvatosságra inti a befektetőket, azonban bízhatunk a Fed egyre kifinomultabb kommunikációjában, amellyel sikeresen készíti fel a piacokat az elkerülhetetlen kamatemelésre. Mindezek fényében továbbra is kitartunk a részvénypiacok mellett, és a részvényeszközök felülsúlyozását javasoljuk” – hangsúlyozta a befektetési szakember.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Bank
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 222 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 6,2 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,5 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 122,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint