A havi büfézés összegét értelmesebben is el lehet költeni

Rendszeres kiadásként az iskolás gyerekek szülei számolhatnak az iskolai étkeztetéssel, melynek ára régiónként és intézményenként eltérő áron, kb. 5-12 ezer forint között alakul. Az alsósok általában minden esetben az iskolai menzán ebédelnek, a nagyobbak akár környékbeli vendéglátóhelyek, gyorséttermek menüit is szokták választani – valószínűleg így már magasabb összegből jön ki a havi ebédköltség.

Rendszeres kiadásként jelentkeznek a délutáni elfoglaltságok is. Néhány gyereknek felzárkóztatásra van szüksége, abban az esetben, ha gyengébb egy-egy tantárgyból, így a korrepetálások költsége is a szülőre hárul. 12-14 éves korban a korrepetálást felválthatja a középiskolai felvételi előkészítő, a magán nyelvtanár.

A sportolás is lehet igen költséges: alsósók esetében jellemzőbb a kisebb kiadással járó, iskolai különóra keretében űzött sporttevékenység heti egy, maximum két alkalommal. 12 éves kor felett már sokan sportegyesületekbe járnak, ahol a heti 4-5 edzés bizony havonta 10-18 ezer forintba is belekerülhet. Sok esetben a versenyszerű sport sok utazással, nevezési díjakkal jár – ezekkel is havi szinten lehet kalkulálni.

Alsós korban fix kiadás lehet a babysitter, aki a szülők hazaérkezéséig esetleg vigyáz a gyerekre.

A felsős korosztálynál fontos szemponttá válik a divat követése. Ez megjelenik a ruházkodásban, sminkben, illetve az elektronikai eszközökben. Mivel a mai világban már „elvárt”, hogy legyen mobiltelefonja egy ilyen idős gyermeknek (de akár tablet, laptop, PC is), ennek havidíját és internet előfizetését is bele kell kalkulálni a havi kiadásokba.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja, Horváth Magyary Nóra szerint érzékletes példákkal jól meg lehet értetni a gyerekekkel a takarékoskodás alapjait. Ha a gyerek nem minden nap az iskolai büfében vesz magának kakaós csigát és kólát, hanem szendvicset visz, hozzá kulacsban teát, azzal sok ezer forintot lehet megtakarítani. Ha kiszámoltatjuk a gyerekekkel az iskolai büfézés havi költségét és vele együtt gondolkodva próbáljuk valami értelmesebb célra gyűjteni a pénzt, akkor biztosan együttműködő lesz a tizenéves gyerek – a vetélkedő éppen ezt az okos döntési képességet erősíti. Horváth Magyary Nóra feltétlen híve a gyerekek döntésekbe történő bevonásának: ahhoz, hogy a gyerek értse a pénz értékét, látnia kell, hogy szülei gazdálkodnak, átgondolnak bizonyos kiadásokat. 
Korábbi felmérések szerint egy gyerek felnevelése 25-30 millió forintba kerül egy családnak, ha egészen az esküvőjéig támogatni szeretnék a szülők – persze ennél kevesebb összegből is meg lehet oldani, ám ehhez nagyobb odafigyelés és tudatos tervezés szükséges. „A tervezésben partnerré tehetjük a gyereket” – mondja a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja – „ezt az attitűdöt igyekszünk erősíteni a tanéven átívelő verseny során – ha a gyerek megérti, hogy a pénztárca vagy a bankkártya nem feneketlen bendő, akkor könnyebben megérti és átérzi szülei anyagi lehetőségeit. A verseny, hasonlóan a korábbi évekhez, négy fordulóban, egy tanéven át tart majd, a témák fókuszába pedig pénzügyeink digitalizációja kerül.”

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőről

A K&H Csoport társadalmi szerepvállalásának részeként 2010-ben indította útjára a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt. A program célja, hogy a magyarországi általános iskolások pénzügyi, gazdálkodási ismereteit gyarapítsa. A vetélkedő programja évről évre egyre több diákot vonz országszerte. A verseny indulásától a nevezések száma mintegy megtízszereződött, 2017-ben immár 6817 fő részvételével zajlott a verseny. 2010 óta a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőre összesen 533 településről 992 iskola csapata pályázott. Ez összesen több mint 30.000 résztvevő általános iskolás diákot jelentett. A K&H Csoport a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő programjával az általános iskolai korosztály pénzügyi tudatosságra nevelését kívánja előre mozdítani annak érdekében, hogy a jövő generációjának képviselői okos pénzügyi döntéseket hozhassanak.