a jegybanki szigorítási hullám végigsöpör a piacokon

világgazdaság - buborékfújás vagy élénkítés? 

Az elmúlt években a jegybankok tevékenysége egyre komolyabb kritikát kapott amiatt, hogy a pénzügyi élénkítés valóban előre lendítette-e a gazdaságot, vagy csupán a pénzügyi befektetőknek kedvezett, és lényegében egy buborék fújódott a piacokon. Habár az Európai Központi Bank és a japán jegybank még folytatja az enyhítést, ma már a jegybankok is egyre kritikusabbak, így a fejlett világ továbbra is jó növekedési kilátásainak hatására a jegybankok többsége már a szigorításra készül. Leginkább az USA és az Egyesült Királyság jegybankja jár élen, ez utóbbi esetében hamarosan sor is kerülhet a 2009 óta változatlan alapkamat emelésére. „Az előttünk álló hónapok nagy befektetési témája ezért az lesz, hogy ha a szigorítási hullám hatása ténylegesen megjelenik a piacokon, az milyen mértékben fogja befolyásolni a piacok teljesítményét. Emellett az európai gyorsjelentési szezon a szokásosnál is fontosabbnak ígérkezik, mivel a vállalatok 2-3 éve romló profitabilitása után most végre jó esély van a profitkilátások javulására” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

lesz-e meglepetés a feltörekvő piacokon? 

Az elmúlt hónapokban egy általános eladói hullám söpört végig a feltörekvő piacokon, mivel a gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt a befektetők igyekeztek gyorsan megszabadulni feltörekvő piaci eszközeiktől. A piaci pszichológia azonban olyan, hogy amilyen gyorsan kivonulnak egy piacról a befektetők, emelkedni kezdő árfolyamok esetén ugyanilyen hirtelen vissza is térhetnek. A következő negyedév legvalószínűbb ilyen, az egész piacot megmozgató eseménye lehet, ha Kínában döntés születik gazdasági ösztönzések bevezetéséről. Ez leginkább azt jelentheti, hogy ismét kormányzati - leginkább infrastrukturális és az oktatási rendszerbe történő - beruházásokkal próbálnak lendíteni a gazdasági növekedésen. A feltörekvő piacokkal szemben jelenleg egyértelműen kivárást javaslunk, és az egyedi befektetési lehetőségeket kell keresni, kiaknázni” – javasolja Horváth István. 

Magyarország - mi lehet a gazdaságpolitika prioritása a választásokat követően? 

Az elmúlt évekre jellemző váratlan gazdaságpolitikai fordulatok után a kormányzati utalások alapján most konszolidáció jöhet. A piac egyelőre inkább szkeptikus, és kivár az árazással a tényleges irányvonalak meghatározásáig, a külső megítélésünk azonban egyre jobb, amit mutat a nemzetközi hitelminősítők kedvezőbb megítélése és a forint stabilitása is. Ennek oka egyrészt, hogy mérföldkőhöz érkeztünk, a fizetési mérleg 2013. negyedik negyedéves adatai alapján tovább csökkent a külső adósságunk, nettó visszafizetők vagyunk, így gyakorlatilag nincs külső finanszírozási igény. Emellett az MNB devizatartaléka magas szinten van, és a legutóbbi devizakötvény aukció eredményeképpen az idei devizaadósság finanszírozás nagy része is már megvan. „Tehát ha a feltörekvő piacokat újabb vihar érné, úgy a forint a február-márciusi nyomáshoz képest még ellenállóbb lenne. Mindez azt is jelenti, hogy ismét kedvező lehet újra forint befektetésekben gondolkodni, másrészt egy-két kamatcsökkentésre lehet még tér” – hangsúlyozta Horváth István.  

A hazai eszközök tehát egyértelműen egyre vonzóbbak, a javuló környezet azonban elfedi a gazdaság gyenge pontjait, mégpedig a beruházások alacsony szintjét, ami pedig hosszú távon fenntartható növekedés biztosítéka. A javuló növekedés és a jobb költségvetési mérleg most lehetőséget teremt arra, hogy a lakosság és a vállalati szektor terhei enyhüljenek. Ennek egyik iránya lehet, ha a következő években mérséklik a vállalati szektort terhelő különadókat. Így egyrészt lendületet kaphatnának a beruházások, másrészt közvetetten a vállalatok értékeltségére és ezzel a hazai részvénypiacra is jó hatással lenne. 

Egy másik gazdasági irányvonalat képviselne az államadósság csökkentésének előmozdítása, amely a kötvénypiacra lenne leginkább kedvező hatással. A harmadik, az előzőeknél populistább irányvonalat jelentene a gazdaságpolitika számára a sokszor emlegetett egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetése. Ez kevésbé a vállalati szektort, sokkal inkább a lakosság jövedelmi helyzetét serkentené, hiszen míg a lakosság vagyonosabb rétegénél a megtakarítások, addig az alacsonyabb jövedelműek esetében a fogyasztás növekedését eredményezhetné. 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 219 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 140 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Alapkezelő

A K&H Alapkezelő 1997 óta a hazai befektetési piac egyik vezető szereplője, a tőke- és hozamvédett alapok piacának első számú képviselője. A K&H Alapkezelő az innovatív termékfejlesztés mellett az ügyfelek tájékozottságának, tudásának növelésére is jelentős hangsúlyt fektet. 

K&H Bank
2013. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 212 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2562 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 17,4 milliárd HUF

K&H Alapkezelő
2013. december  31-én:
teljes kezelt vagyon:  867,1 milliárd forint
intézményi ügyfelek kezelt vagyona:  120,2 milliárd forint
K&H alapokban kezelt vagyon: 746,9 milliárd forint

K&H Biztosító
2013. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,5 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 116,6 milliárd HUF
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,9 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,2 milliárd HUF