a mezőgazdaság a közös együttműködés révén lehet erősebb

Az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a magyartól lényegesen eltérő szerkezetű belga agrárium működésébe pillanthattak be a résztvevők. A belga farmgazdások a maguk 30 hektáros méretével világpiaci szinten termelnek, ami a földrajzilag igen kedvező elhelyezkedésen túl annak is köszönhető, hogy a gazdák érdekeit több szövetség képviseli és védi, amelyek közös hangon szólalnak fel a gazdák érdekében. Ezenfelül a Közös Agrárpolitika támogatásainak minél hatékonyabban elosztásával is igyekeznek még versenyképesebbé tenné a gazdaságokat.

A K&H Csoport és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényének témája a belga agrárium működése volt. „Belgiumban az egy gazdaságra jutó éves kibocsátás 100 ezer euró, míg Magyarországon ez az arány 8-10 ezer euró között mozog, amivel messze az EU átlag (25 ezer euró) alatt vagyunk. Ezzel összefüggésben a belga élelmiszeripar 2012-es árbevétele közel ötször nagyobb volt, mint Magyarországé, ráadásul Belgium mindezt kevesebb alkalmazottal érte el” – mondta el Tresó István a K&H Bank Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. „Mivel a K&H Bank a belga tulajdonú KBC Csoport tagja, ezért kézenfekvő, hogy megnézzük, a belga agrárium az egy gazdaságra jutó 30 hektáros területével hogyan képes világpiaci színvonalra” – tette hozzá a szakember.

A szakmai fórumon Pieter Verhelst, a Boerenbond európai és nemzetközi stratégiai tanácsadója mutatta be a magyartól jelentősen eltérő struktúrájú belga agrárium működését. „A Boerenbond, azaz a belga parasztszövetség egy szakmai szervezet, amely a gazdák érdekeit védi és képviseli. A szövetségnek a flamand régióban 16 700 tagja van, ami a belga gazdák 70-75%-át teszi ki. Belgiumban ezenkívül még két ilyen szövetség létezik, velük közösen, egy hangon szólalunk fel az agrárium érdekében. A Boerenbondnak további két pillére a „Vidéki mozgalom”, amely összefogja a vidéken élő csoportokat, valamint a szövetség által működtetett vállalatok” – mondta el a szakember.

Belgiumban közel 1,4 millió hektár művelt terület van, ami az ország területének 40%-át jelenti, ugyanakkor az országban közel 43 ezer gazdaság működik, így az egy gazdaságra jutó művelt terület átlagosan mindössze 30 hektár. Ennek ellenére Belgium 100%-os önellátási ráta felett tud termelni például burgonyát, tejet, tojást és baromfit, az exporttevékenységből származó bevétel pedig közel 40 milliárd euró.

Az élelmiszeriparban is a kis gazdaságok, a kkv-k dominálnak, a cégek 75%-a kevesebb mint 10, 50%-uk pedig kevesebb mint 5 főt foglalkoztat. Ezt azonban nem tartják gyengeségnek, sőt, kifejezetten erősségként fogják fel, mivel a belga gazdaságok ugyan kicsik, de exportorientáltak és sokszínűek, aminek továbbfejlesztése a cél.

Ezek az eredmények természetesen nem csak a gazdákon múlnak. Belgium abban a kivételes helyzetben van, hogy a piac kellős közepén helyezkedik el, fontos kikötővárosok vannak a közelben és a főbb európai autóutak is itt keresztezik egymást. Az országnak nagyszerű a klímája és a talajminősége is, valamint a nagy múltra való tekintettel rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Ugyanakkor óriási a verseny a termőföldért, aminek az ára már most 50 ezer euró hektáronként, és várhatóan tovább fog emelkedni, ezért az egy hektáron megtermelhető nyereséget igyekeznek maximalizálni a gazdaságok. Így a gabonatermelésen túl kénytelenek elmozdulni más ágazatok felé, amik még ilyen magas földárak mellett is nyereségesek, mint például a zöldség és gyümölcstermesztés vagy az állattenyésztés.

A Közös Agrárpolitika támogatásainak elosztásával is igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a gazdaságokat. Egyrészt a gazdák hektáronként igen magas támogatást kapnak, amit a múltbéli referenciák alapján osztanak szét. Másrészt nagy hangsúlyt fektetnek a beruházások támogatására, erre a célra a maximális összeget használják fel, ami által sokkal versenyképesebbek a gazdák. Továbbá a fiatal gazdák támogatása is kiemelt figyelmet kap. Emellett arra törekszenek, hogy a KAP támogatások adómentesek legyenek, ezért régóta folynak a tárgyalások a kormánnyal, aminek következtében alacsonyabb lett a KAP adókulcs.

„Magyarország Belgiumhoz hasonlóan kis ország, így fontos üzenet számunkra, hogy a közös együttműködés révén lehetünk erősebbek. Ezt a szemléletet követi a K&H Bank is, amely büszke arra, hogy a kezdetek óta partnere az agrárszektornak, és hagyományosan erősen elkötelezett a mezőgazdaság mellett. Ezt mutatja, hogy az ágazaton belül közel minden negyedik hitelt a K&H Bank folyósít” – zárta a rendezvényt Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője.

“A 15 éves Agrár Európa Klub hagyományait felidézve éppen azért indítottuk el újra az Agrár Klubot, hogy összehozzuk a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőit, szervezeteit, és lehetőséget biztosítsunk az ágazat fő kérdéseinek, problémáinak közös megvitatására. A fórumra folyamatosan nagy igény mutatkozik, hiszen a közel két év alatt 13 témakört vitattunk meg 29 előadóval, az adott téma kiváló szakértőivel” – hangsúlyozta ki Tresó István.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 172 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 733 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): -32,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 24,8 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 123,9 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,6 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu