a Növekedési Hitelprogram folytatásának sikerességéhez elengedhetetlen a stabil gazdasági környezet

A beruházási hajlandóság több éve tartó csökkenő tendenciája megtörni látszik, ugyanis a tavalyi év második és harmadik negyedévében végre növekedésnek indult a nemzetgazdasági beruházások volumene. A Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogrammal a kkv-k forráshoz jutásán keresztül kívánja elősegíteni a gazdaság növekedését. Emellett az alacsony kamatkörnyezet a vállalati hitelkamatok csökkenését eredményezi, ami szintén a kínálati oldalt erősíti. „A kedvező hitellehetőségek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a hitelek iránti kereslet még mindig igen mérsékelt a válságot megelőző szinthez képest. Ennek oka, hogy a kkv-k beruházási hajlandóságát legalább annyira meghatározza a gazdasági környezet, mint a piacon elérhető hitelkínálat” – mondta el dr. Bába Ágnes. Ezt támasztja alá a K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérésének eredménye is. A megkérdezett 500 vállalkozás közül ugyanis jóval többen (51%) gondolják úgy, hogy a kkv-k beruházásai inkább a piaci lehetőségeken, gazdasági kilátásokon és környezeten múlik, mint akik szerint a kedvezményes hitelakciók tudják tartósan növelni a kkv beruházásokat (34%).

A több éve tartó csökkenő tendencia után azonban mégis fordulat állhat be a vállalati hitelezésben a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően. Annak ellenére is, hogy a program első fázisában igényelt hiteleket részben a már meglévő hiteleik kiváltására használták fel a vállalkozások. Ennek oka, hogy a válságot követően olyan nagymértékben visszaesett a hitelezési aktivitás, hogy az NHP első szakasza egy hirtelen, ugrásszerű növekedést tudott eredményezni. „Most a második szakasz hosszabb futamidejének köszönhetően azonban előtérbe kerülhetnek a kapacitásbővítő beruházások, így különösen fontos, hogy a vállalkozások kiszámítható, stabil gazdasági környezetben tudjanak tevékenykedni, amely lehetőséget teremt a hosszú távon tervezhető és megvalósítható fejlesztések kivitelezésére is” – hangsúlyozta ki a szakember.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 220 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését közel 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

főbb adataink:

K&H Bank
2013. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 210 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2576 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 16,2 milliárd HUF

K&H Biztosító
2013. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 115,6 milliárd HUF
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd HUF