a nyugdíjukat féltik leginkább a magyarok

Anyagi helyzet, közbiztonság alakulása, közlekedési és utazási kockázatok, nyugdíjkilátások – a biztonságérzettel kapcsolatos várakozásokat méri fel a K&H újonnan elindított biztos jövő indexe. Az indexet a Free Association 500 fő megkérdezésével végzett felmérése alapján ezentúl negyedévente hozzák nyilvánosságra, a mutató jelenleg -3,7 ponton áll a mínusz 50-tól plusz 50-ig terjedő skálán.

„Az új index célja, hogy negyedévente megvizsgálja a magyar lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változást. Első alkalommal a köz- és közlekedésbiztonságnak kifejezetten rossz lett a megítélése, ami negatív tartományba húzta a mutatót, illetve az anyagi helyzet kiszámíthatóságáról is inkább kedvezőtlenül vélekednek a megkérdezettek” - mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosításért és működésfejlesztésért felelős vezetője, hozzátéve: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja teljes mértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak jelenlegi anyagi helyzetét, ennek megítélése a 30-40-es korosztályban kedvezőbb, mint az idősebb korban.

nettó 175 ezer 

Nem meglepő módon a felsőfokú végzettségűek inkább érzik stabilnak és kiszámíthatónak anyagi helyzetüket, hasonlóképpen a Pest-megye és Budapest alkotta központi régióban is jobb a helyzet e tekintetben, mint a keleti országrészben.
A jövedelmet tekintve nettó 175 ezer forint számít vízválasztónak, ezen összeg alatt a 10 százalékot sem éri el azok aránya, akik pozitívan értékelik anyagi helyzetüket. A rövid távú anyagi kockázatok közül attól félnek a legtöbben, hogy nem marad pénz nyaralásra, míg a betegség miatti pénzkiesés, és a gyerekek anyagi támogatásának kérdése a második és a harmadik helyre szorult vissza. A munkahely elvesztését egyébként ugyanannyian (26-26 százalék) tartják teljesen kizártnak és nagyon könnyen megtörténhetőnek. A munkanélkülivé válás félelme főként a nőket és az ország keleti részében élőket sújtja. 

semmire nem elég a nyugdíj

A megkérdezettek a hosszú távú anyagi helyzetükhöz sem állnak pozitívan: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud majd élni az állami nyugdíjból, míg 33 százalék úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég. A kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben attól tartanak, hogy a megtakarításaik keveset érnek majd, míg 47 százalék tart attól, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. Mintegy 40 százalék gondolja úgy, könnyen előfordulhat, hogy nem tudja fenntartani a lakását, és nyugdíjasként nélkülözik majd. 

közbiztonság és természeti csapások

Kevesen számítanak a közbiztonság javulására, sem rövid, sem pedig 5 éves távlatban. A betörést 24 százalék, a természeti csapást már 30 százalék tartja igen valószínűnek (itt a hőség, a felhőszakadás és az aszály a leggyakoribb aggodalom), míg a beázástól és csőtöréstől 29 százalék tart. Ez utóbbi nem is csoda, hiszen az utóbbi hónapokban sorra érkeztek a viharok, amelyek számos lakóingatlanban tettek kárt. 

egymástól félnek leginkább az autósok

Az autósok közlekedési kultúrájának javulására a megkérdezettek mindössze 16 százaléka számít, és hasonlóan negatívan vélekednek a baleseti statisztikákról is: ennek javulását mindössze 21 százalék tartja valószínűnek. A magyar autósok leginkább (33 százalék) attól félnek, hogy egy másik autós okoz sérülést a járművükben, míg mindössze 16 százalék, azaz a más által okozott sérüléstől félők fele, számol azzal, hogy ő is okozhat kárt egy másik autósnak. A jármű ellopása és feltörése a félelmek közül a második és harmadik helyen szerepel 22 és 28 százalékkal. A totálkártól leginkább a nők (22 százalék) és a gyereket nevelők (21 százalék) tartanak. 

eltűnt értékek

A külföldi utazással kapcsolatban a legvalószínűbb kockázatokat a poggyász, az értéktárgyak és az iratok elvesztésével, vagy azok ellopása jelenti. A betegség és baleset a negyedik és ötödik helyre szorult vissza. A járműkockázatokhoz hasonlóan, itt is nagyon kicsinek tartják a megkérdezettek annak a valószínűségét, hogy ők okoznak másnak kockázatot. 

a K&H biztos jövő index kutatásról

A K&H és a Free Association a biztos jövő index keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A K&H biztos jövő index a 9 részindex súlyozott átlaga.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 935 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. június 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt években mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 185 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 509 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 15,9 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,1 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,2 milliárd forint