albérletbe is nehezen költözik a fiatal

A K&H pályakezdők jóléti indexének felmérései szerint nem nőtt a fiatalok önállósodási kedve a jelentősen lecsökkent, már 5% alatti THM mellett elérhető lakáshitelek ellenére sem. A 19-29 éves városi fiatalok 62 százaléka még a szüleivel él. A családdal együtt élő fiatalok ötödének fontos csak, hogy önálló háztartásba költözzenek, negyedük nem tervez még önálló háztartást. A költözés legvalószínűbb forgatókönyve az albérlet, jelenleg a fiatalok 18 százaléka él valamilyen önálló bérleményben.

Az önállósodás – a szülőktől való elköltözés – a fiatal nőkre jobban jellemző, az albérletben élők kétharmada ugyanis nő. Természetesen az egyetem befejezése is jelentős változást hoz az önálló lakásba költözésben, 25 év alatt a fiataloknak csak 13 százaléka lakik albérletben, 26 év felett ez az arány a duplájára nő. Ugyanez az arány igaz Budapest és a vidéki városok esetén is, a fővárosban élő fiatalok 27 százaléka említi az albérletet, míg vidéken ez csak 13 százalék.

A bérelt lakást jellemzően – a válaszadók több mint fele – ketten veszik ki, a bérleményben egyedül mindössze 8 százalékuk él. „Az önálló élet kezdésének fontos lépcsője a szülőktől való elköltözés. A jelenleg albérletben lakó fiatalok közül a lakásvásárlást tervezők több mint fele mondta azt, hogy ezt főleg hitelből tervezi. Az ő vélekedésük reálisabb piacismeretet feltételez, mint azoké, akik sosem laktak albérletben. Utóbbiak körében a lakásvásárlást tervezőknek mindössze negyede gondolja úgy, hogy hitelre szüksége lesz saját lakás vásárlásához” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató helyettese. 

Amikor albérletről beszélünk, a fiatalok közel 90 százalékánál ez azt jelenti, hogy egy lakást bérelnek, és a lakás tulajdonosa nem lakik velük együtt. Az átlagos bérleti díj 29.000 forint egy főre számolva, rezsivel együtt ez az összeg 53.000 forint. Ha már elköltöztek a szülőktől, akkor a fiatalok többsége – 72 százalék – teljes mértékben maga fizeti a lakásbérlés minden költségét.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

Főbb adataink:

K&H Bank
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 172 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 733 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): -32,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 24,8  milliárd forint

K&H Biztosító
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 123,9 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,6 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint