állati nagy bajba kerülhetnek az autósok

Júliusban és augusztusban tart az őzek nászidőszaka, más szóval az őzüzekedés. A párzási időszakban az utakra ugró állatok komoly kockázatot jelenthetnek a sofőröknek, ezért fokozott óvatossággal kell közlekedni az erdő mellett vezető közutakon. Az őszi hónapok során is elkel az óvatosság, hiszen ilyenkor egyre mozgékonyabbá válnak a vadak.

biztosítás ugráló állatokra

A vadak okozta balesetek esetében a casco biztosítás nyújt fedezetet a sofőrnek. A K&H biztosítójának statisztikái szerint bár viszonylag ritkák a vadbalesetek, a kárösszeg azért jelentős lehet, hiszen egy több 100 kilós állat komoly kárt képes okozni az autókban. Az elmúlt öt év során a K&H biztosítója összesen 33 vadbalesetre több mint 15 millió forintot fizetett ki casco biztosítások alapján, az egy vadbalesetre kifizetett összeg pedig átlagosan közel 460 ezer forint volt – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Kaszab Attila közölte, a vadbalesetek speciálisak a felelősség megállapítása miatt, sokszor meglehetősen nehéz megállapítani ki is a felelős, azonban a cascóval a kár mindenképpen rendezve lesz. A különböző balesetek közül kártéríthetőség szempontjából egy vaddisznó okozta kár volt különösen érdekes. „A forgalmas útra berohanó vaddisznót elütötte egy arra haladó autó, majd a szerencsétlen vad az egymás mögött és egymással szemben haladó autóknak csapódott, összetörve azokat. Ebben az esetben kérdés volt, hogy a vaddisznót elgázoló autós kötelezője fedezi-e a többi autós kárát. Végül a hatósági eljárás az illetékes vadásztársaság felelősségét állapította meg” – ismertette a nem mindennapi esetet Kaszab Attila. A vadásztársaságok felelősségének megállapítása számos körülmény vizsgálata alapján történik meg, ami hosszabb időt vesz igénybe. Ezért fontos a casco biztosítás, hiszen így a vadásztársaságok felelősségétől függetlenül rövid időn belül rendezhetőek a vadkárok.

ezeket a táblákat kell komolyan venni

A K&H biztosítója felhívja az autósok figyelmét arra, ha az adott útszakaszon van olyan veszélyt jelző tábla, amely állatok - akár házi akár vadállatok - megjelenésére utal, akkor olyan sebességgel kell haladniuk, hogy idejében meg tudjanak állni. Ha mégis megtörténik a baj, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy ne okozzanak újabb baleset. Félre kell állni az útról, be kell kapcsolni az elakadásjelzőt, és a többi autós számára idejében észlelhető távolságra kell letenni a fényvisszaverő háromszöget. Kaszab szerint fontos rendőrt hívni, aki értesíti a vadásztársaság illetékesét, a helyszínelők pedig megvizsgálják, hogy a sofőr a KRESZ-szabályoknak megfelelően vezetett-e, valamint azt, hogy jelzi-e tábla a vadveszélyt. A tapasztalatok szerint a helyszínelő rendőrök is gyakran szívükön viselik az állat sorsát: a vadgázolás részletes helyszíni jegyzőkönyvének végére az is bekerült már, hogy az őz a helyszínről sértetlenül távozott.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Bank
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 222 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 6,2 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,5 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 122,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint