az egyik kkv beruházna, a másik nem
Az év elején elért mélypontot követően megugrott a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek fele tervez valamilyen fejlesztést. A célokat tekintve az index történetében először a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve az informatikai beruházásokat. A fejlesztési szándék mérettől és ágazattól függetlenül egyaránt nőtt, kivéve a kereskedelmi szektort, ahol igencsak alább hagyott a beruházási kedv – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.
Az eredmények azt mutatják, hogy az év elején elért mélypontot követően visszakorrigált a vállalkozások beruházási szándéka. „Jelenleg a kkv-k 51%-a gondolja úgy, hogy a következő egy év során valamilyen beruházásba kezd. A javulás mindenképpen figyelemre méltó, és a pozitív várakozásokhoz feltehetően az is hozzájárult, hogy a cégek várják már az új uniós ciklus keretében megjelenő pályázatokat, amelyek segíthetik beruházásaik megvalósítását. Azonban azt is látni kell, hogy ennek ellenére ez az arány az egyik legalacsonyabb az index eddigi történetében, és az egy évvel ezelőtti értéktől is elmarad” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. „A gépek, berendezésekre vonatkozó beruházási szándék terén jelentős növekedés tapasztalható, és az index történetében először erre készülnek a legnagyobb arányban a cégek (26%). Az eddigi állandó első helyezett, az informatikai fejlesztések pedig a második helyre csúszott (21%). Ezt követi kissé lemaradva a gépjárműpark korszerűsítése (12%), míg ingatlan beruházásra minden tizedik cég készül” – részletezte az eredményeket a szakember.
nagyobb cég, több beruházás
A cég mérete nagyban befolyásolja a beruházási szándékot, ugyanis minél nagyobb a cég, annál nagyobb arányban tervez valamilyen fejlesztést. Míg a mikrovállalkozások kevesebb, mint fele (46%) és a kisvállalkozások 56%-a készül beruházni, addig a középvállalkozásoknál nagymértékben, 45%-ról 64%-ra ugrott a fejlesztésben gondolkodó cégek aránya. Az azonban mérettől függetlenül egységesen jellemző, hogy leginkább a gépek, berendezések korszerűsítését tervezik a cégek.
A cégméret mellett a tevékenységi kör is nagymértékben meghatározza a beruházási kedvet. „A különböző szektorokat tekintve egyedül a kereskedelmi cégeknél figyelhető meg visszaesés, 44% helyett jelenleg 34%-uk gondolkodik beruházásban, elsősorban IT fejlesztésekben. Ezzel szemben a többi ágazatban nagyobb mértékű növekedés történt: az ipari és a szolgáltató cégek azonos arányban (57%), míg a mezőgazdasági cégek 53%-a készül fejleszteni. Mindhárom szektor főként gépekbe, berendezésekbe ruházna be” – mondta el a szakember.
a K&H kkv bizalmi index kutatásról
A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások.
A legutóbbi felmérés 2015. május 22 – június 5. között történt.
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint
K&H Csoport
Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.
A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.
Főbb adataink:
K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint
K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint
Kapcsolattartó
Kommunikációs igazgatóság
- 328 9950
- 328 9220
- sajto@kh.hu
- www.kh.hu