az erős mezőgazdaságért profiltisztításra és összehangolt agrárszakképzésre van szükség

A K&H Csoport és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, az agrárszakképzés problémáiról és a megújuló szakképzésről volt szó, emellett a kormányzati megoldások bemutatására is sor került. „Egyre gyakrabban halljuk ügyfeleinktől, hogy az agrárszaktudással rendelkező személyek hiányoznak a vállalkozásokból. Magyarországon az 1 főre jutó termelés mindössze 5-10 ezer euró, amivel a munkatermelékenységet illetően az EU-27 mezőgazdaságában majdnem az utolsók vagyunk. Mivel az eszközök, legkorszerűbb technológiák, genetika rendelkezésre állnak, ráadásul Magyarország ökológiája kiváló, ezért kérdés, hogy mi lehet ennek az oka. Az egyik probléma feltehetően az, hogy a hazai gazdaságvezetők mindössze 8,5-19%-ának van szakmailag megfelelő képzettsége, és a felnőttképzésben résztvevők aránya elkeserítően alacsony, 5% alatti” – mondta el Tresó István, a K&H Bank Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.  „Valós probléma, hogy kezd egyre nehezebbé válni az utánpótlás az agrárszektorban. Ugyanis a rendelkezésre álló eszközökhöz és azok működtetéséhez egyre erősebb és magasabb szintű tudással rendelkező emberekre van szükség a mezőgazdaságban. A feladatunk tehát, hogy képesek legyünk motiválni a fiatalokat, hogy perspektívát lássanak a mezőgazdaságban” – tette hozzá a szakember.

A szakmai fórumon Román István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára vitaindító előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság 2013-ban a gazdasági növekedés hajtómotorja volt. Emellett a mezőgazdasági beruházások 9,1%-kal bővültek tavaly, és az idei első félévben is 18,5%-kal nőttek, miközben a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 2013-ban 192 ezer fő volt. A szakember felvázolta, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi egyik fő fejlesztési iránya az állattenyésztés (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh), amely a következő 7 évben összesen 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő plusztámogatást fog kapni. Az Európai Uniós forrásokat tekintve a hazai élelmiszeripar megerősítése is kiemelt társadalompolitikai feladat és egyben nemzetgazdasági cél. Emellett prioritást élvez a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztése, mint például a zöldség- és gyümölcstermesztés.

Román István előadásában az agrárszakképzés hazai problémáira is felhívta a figyelmet. A mezőgazdasági képzés szerkezete jelenleg rendkívül elaprózott, hiszen országszerte több mint 200 helyszínen folyik ilyen típusú képzés. A tangazdaságok szinte kivétel nélkül fejlesztésre várnak, ugyanis a diákok elavult eszközöket és gépparkot kénytelenek használni, szűkösek a gyakorlati képzési lehetőségek, és az infrastruktúra leromlott állapota is problémát jelent. Kiemelt feladat tehát a szakképzés korszerűsítése, emellett pedig az alacsony presztízsű szakmák, és sok esetben a szakmai oktatás mellett a szociális hátrányok leküzdése is.

A Földművelésügyi Minisztérium fő célja a mezőgazdaság elképzeléseit támogató agrárszakképzés megvalósítása, mivel a szakképzés erősítésével várhatóan a gazdaság is erősödni fog. Ennek érdekében hozták létre az Agrár – Szakképző Iskolák Hálózatát (ASZIH), amely jelenleg 59 szakképző helyből áll, több mint 24 000 diák tanulását teszi lehetővé, és az iskolák megközelítőleg 4800 hektár tangazdaságon tudnak gazdálkodni. A szerkezeti átalakítás révén az új termelési technológiák gyorsabban megjelenhetnek az oktatás tananyagában és a gyakorlatban egyaránt.
Emellett az ASZIH legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az intézmények képzési struktúráját összehangolja, új képzéseket indítson és profiltisztítást hajtson végre. Fontos feladat még az alacsony létszámigényű képzések koncentrálása, valamint a tangazdaságok fejlesztése, és némelyek bemutató gazdaságokká alakítása, így ezek nemcsak a képzést segítenék, hanem pályaorientációs feladatokat is ellátnának.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

Főbb adataink:

K&H Bank
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 172 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 733 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 24,8 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -32.5  milliárd forint

K&H Biztosító
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 123,9 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,6 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint