az időjárás lehet a mezőgazdaság legnagyobb ellensége

A lakosság meglátása szerint a szélsőséges időjárásra és a klímaváltozásra kell leginkább felkészülnie a hazai mezőgazdaságnak a következő években. „A reprezentatív, 500 fő megkérdezésével történt kutatásunk során arról kérdeztük a lakosságot, véleményük szerint milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie az agráriumnak, milyen étkezési trendekre lesz érdemes még jobban felkészülnie a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak az előttünk álló 5 évben. A szektor jövője szempontjából ugyanis elengedhetetlen, hogy úgy történjenek meg a korszerűsítő beruházások, fejlesztések, hogy eközben figyelembe veszik a legújabb fogyasztói igényeket, trendeket” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
 

 

Az időjárás okozta nehézségek mellett az utánpótlás és a technológiai korszerűsítés jelenthet leginkább kihívást az ágazatnak. „A lakosság jól látja, hogy a megfelelő képzettségű humán tőke hiánya az egyik legégetőbb probléma a mezőgazdaságban, ugyanis a következő tíz év során várhatóan nagyszámú idős gazdálkodó kilépése várható az ágazatból, miközben a fiatal és képzett munkaerő számára nem vonzó az agrárium az alacsony jövedelmek és presztízs miatt. A magyar mezőgazdaság versenyképessége és termelési hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a technológiai korszerűsítés is, ami még inkább sürgeti a képzett utánpótlást, hiszen az új eszközök és technológiák alkalmazásához megfelelő szaktudásra van szükség. Ennek megvalósulásához azonban meg kell mutatnunk a fiataloknak, hogy az agrárágazat egy innovatív ágazat, és biztos megélhetést nyújt” – mondta el Tresó István. 

 

 

A kutatás eredménye alapján az is látható, hogy a lakosság szerint a speciális igényű étkezési trendeké lesz a jövő. „A megkérdezettek 70%-a számít arra, hogy megnő az élelmiszerallergiában szenvedők és a speciális étrendet igénylők tábora. Ezzel összefüggésben a fogyasztók több mint fele (55%) a laktózmentes, 50%-uk a gluténmentes táplálkozás erősödésére számít, miközben a manapság nagyon divatos paleolit étrendről csupán a lakosság harmada vélekedik így. A fogyasztói tudatosság erősödésére is számítani lehet, hiszen a vásárlók 56%-a a helyi termelők, 51%-a pedig a saját termelésű alapanyagok felhasználásának növekedését valószínűsíti, tehát várhatóan egyre több konyhakerttel találkozhatunk majd a jövőben” – részletezte az eredményeket Tresó István.
 

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4100 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 208 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését 1760 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2017. március 31-án a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 671 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

 

2017. I. negyedévének végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 269 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 876 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,1 milliárd forint 

 

2017. I. negyedévének végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,2 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 162,1 milliárd forint

biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,14 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,85 milliárd forint