az ipari és mezőgazdasági szerves hulladék is lehet hasznos anyag

A szélsőséges természeti adottságok, a környezeti problémák és a túlnépesedés miatt egyre nagyobb termőterületek válnak alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre. A terméketlen földterületek növekedéséhez emellett az is hozzájárul, hogy az agrárium és az ipar által termelt hulladék lerakása, tárolása és végső elhelyezése sokszor a talajon vagy a talajban történik. Mivel ezeknek a termőterületeknek a nagy része a hagyományos talajjavítási technológiákkal már helyrehozhatatlan, új, alternatív módszereket kell keresni. Kirchkeszner Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója szerint a megoldás a bioszénnel történő talajminőség-javításban lehet, amely aa leromlott szerkezetű, mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas talajok víz- és tápanyagháztartását, továbbá mikrobiológiai összetételét hosszútávon javíthatja. 

 „A mezőgazdasági hulladékokra és ipari melléktermékekre hasznos anyagként is érdemes gondolni. Kutatásom során ezért gabonahéjból és papíripari szennyvíziszapból előállított bioszén, és kommunális szennyvíziszapból előállított komposzt hatásait tanulmányoztam leromlott szerkezetű talajokon” – mondta el Kirchkeszner Csaba, aki tudományos munkájával elnyerte az innovatív eljárásokat kutató fiatal agrárszakemberek támogatását célzó K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategóriájának második helyét.

Ez az innovatív talajkezelési technológia új utat nyithat a fenntartható mezőgazdaság és a környezetbarát hulladékkezelés irányába. Az eredmények azt mutatják, hogy a bioszén alkalmazása időben elnyújtva, késleltetett módon képes a komplex talajjavításra, így egy-egy kezelés hatása több évig megmarad, és kiváló talajminőséget tart fenn. „Az általam kidolgozott és optimalizált technológia révén elérhetővé válik a leromlott szerkezetű, karbonátos homoktalajok minőségének javítása és agrárpotenciájuknak jelentős növelése, továbbá a műtrágya-felhasználás csökkentése. Utóbbinak köszönhetően nemcsak a talajok, hanem a felszíni vizek minősége is javulhat. Ez az innovatív technológia tehát egyszerre nyújthat megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavításra is” – mondta el a fiatal kutató.

„A K&H mint felelősen gondolkodó vállalat kiemelt célja, hogy üzleti eredményei mellett hozzájáruljon a társadalom tagjai számára a teljes élet megvalósításához. Ennek szellemében társadalmi felelősségvállalási tevékenységének fontos területe a környezetvédelem és a pénzügyi oktatás. E kettőt ötvözve hívtuk életre három évvel ezelőtt a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amellyel évről-évre azokat az ifjú agrárszakembereket karoljuk fel, akik „kis tudósokként” új eljárásokkal állnak elő, és idővel változtathatnak a szakma jövőjén és megítélésén” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.