bezuhant a kkv-k beruházási szándéka

A KSH legfrissebb adata szerint folytatódott a 2016 év eleje óta tartó csökkenő trend, mivel a nemzetgazdasági beruházások volumene 2016 IV. negyedévében 24%-kal elmaradt az előző év azonos időszakához képest, így az egész évre vonatkozóan 20%-kal csökkent a beruházási teljesítmény. A hazai vállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint a folytatás sem tűnik ígéretesnek, mivel nagyot zuhant a vállalkozások beruházási hajlandósága az előző negyedévhez képest. „A vállalkozások kevesebb mint fele, mindössze 42%-a készül valamilyen fejlesztésre idén, ami az index 12 éves történetében a második legalacsonyabb arány. Úgy tűnik, továbbra sem sikerül tartósan 50% felett tartani a vállalkozások beruházási szándékát” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. 

A célokat tekintve eléggé átrendeződött a toplista. Az informatikai beruházások (19%) fél év elteltével újra az első helyre kerültek, a gépjárműpark korszerűsítése a második helyre lépett elő (15%), miközben az eddig élen álló gépek, berendezések fejlesztése nagyot – 21%-ról 12%-ra – zuhanva a dobogó harmadik fokára csúszott. Az ingatlanvásárlás ugyan sosem tartozott a legnépszerűbb beruházási célok közé, most azonban még tovább, 10%-ról 3%-ra csökkent az ilyen jellegű bővülésben gondolkodók aránya.

ipari beruházások az élen

A különböző szektorok beruházási szándéka egyaránt alábbhagyott az előző negyedévhez képest. A csökkenés ellenére leginkább az iparban (52%) és az agráriumban (47%) számíthatunk fejlesztésekre, azonban utóbbinál ez jelentős, 12 százalékpontos visszaesés az elmúlt negyedévi tervekhez képest. A szolgáltató cégek az átlaggal közel azonos arányban (41%) fejlesztenének, míg a legvisszafogottabb a kereskedelemi szektor, amelynek csupán egyharmada készül beruházni a következő egy év során. 
Míg az ipari és a mezőgazdasági cégek a gépek, berendezések korszerűsítésére fókuszálnak elsődlegesen, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban inkább az IT fejlesztések élveznek elsőbbséget. 
A tevékenységi kör mellett a vállalkozás mérete is nagymértékben befolyásolja a beruházási szándékot. Ugyan a fejlesztési kedv minden méretű cégnél romlott, a tendencia továbbra is az, hogy minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy fejlesztést eszközöl az előttünk álló egy évben: a mikrovállalkozások 40%-a, a kisvállalkozások 43%-a, a középvállalkozásoknak pedig 48%-a készül idén beruházásra. 

nem lesz piacbővítés

A kkv-k piacbővítési szándékai jelentősen megváltoztak az elmúlt negyedévben. Év végén a vállalkozások mindössze 15%-a gondolkodott termékfejlesztésben, szemben a korábban jellemző 20% feletti arányhoz képest. Közel minden harmadik kkv (31%) szeretne új piacokat meghódítani meglévő termékével, szolgáltatásával, míg a profilváltás jelenleg egyáltalán nem jellemző a hazai kkv-szektorra.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2016. november 18. – december 1. között történt.
A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:
mikrovállalkozások (0 - 100 millió Ft)
kisvállalkozások (101 - 300 millió Ft)
középvállalkozások (300 - 2 milliárd Ft)
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 208 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat.  A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül.  A K&H 2016. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 705 milliárd forintos állományával rendelkezett.  A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. 

Főbb adataink:

K&H Bank 2016. év végén: 
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 260 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 826 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 39,2 milliárd forint

K&H Biztosító 2016. év végén: 
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 13,4 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 158 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 4,3 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,8 milliárd forint