csak a tábor feléig futja a zsebpénzből a gyerekek többségének

Bár nem dől össze a világ, ha egy táborban zsebpénz nélkül marad a gyerek, hiszen be van fizetve a napi háromszori étkezésre, mégis rossz élményként maradhat meg az emlékezetében, ha a társai fagyizhatnak, neki meg már nem futja egy gombócra sem. Ahhoz, hogy nagykorában, majd később felnőttként is megfontolt pénzügyi döntéseket tudjon hozni, a szülőknek kell megtanítaniuk gyermeküknek, hogyan kell beosztani a pénzt. Erre a kicsik számára kiváló lehetőség egy egyhetes nyári tábor. Az alapvető okos pénzügyi döntések meghozatalához ugyanis az első lépcsőfok, hogy megtanulja egy gyerek, előre meg kell terveznie, egy adott összegből hány napig kell ellátnia magát. Legyen szó fagyizásról, vagy egy szuvenír megvásárlásáról, ha első nap elfogy a zsebpénz, a többi nap csak nézheti, mire költenek mások.

Magyarázzuk el a gyermekünknek, hogy ha nem osztja be a pénzét, szomorúan nézi majd a többieket a táborban, amikor fagyiznak vagy vásárolgatnak. „Amíg nem tudja napról napra átkalkulálni a mini költségvetését, vegyük rá arra a gyermekünket, hogy minden nap csak egy adott összeget költ el. Ami pénz megmarad, abból pedig az utolsó nap vehet bármit. Később, ahogy idősebb lesz, könnyebben és gyorsabban számol fejben, és összetettebb problémákat is meg tud oldani, már mondhatjuk neki, hogy szabadon oszthatja be az egy heti zsebpénzt, de úgy, hogy minden napra tegyen félre két gombóc fagyira valót” - mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A kamaszok később ezt a módszert már otthon is tudják gyakorolni, amikor a nyári szünetre egyedül maradnak. A szülőket is megnyugtatja, ha nem ekkor kapnak először nagyobb összeget, ráadásul előfordulhat, hogy a nyári szünet alatt nemcsak a szórakozásra, de a meleg ebédre is futnia kell a pénzből. Ebben az életkorban már elvárható, hogy a gyerek ne mozira költse azt a pénzt, amiből a kifőzdében kellene megebédelnie. Akár már a nyári szünet előtt készíttethetünk vele egy költségvetést, amibe bele kell írnia, mennyi pénzre van szüksége az ebédre, fagylaltra, mozira, barátokkal való szórakozásra vagy egyéb programra.

Jó módszer, ha a szülők csak az ebédre adnak pénzt, és azon felül egy minimális összeggel járulnak hozzá az egyéb szórakozáshoz, és a fennmaradó szükséges összeget a gyerek gyűjtse össze a zsebpénzéből év közben vagy diákmunkából. 15 éves kortól ugyanis szülői engedéllyel már vállalhatnak munkát az iskolások. Így jobban érezheti azt, hogy megdolgozott a nyári szórakozásért.

„Ha gyermekünk sikeresen teljesítette a megbeszélteket a nyári szünet alatt, jobban be tudjuk őt vonni például a családi költségvetés megtervezésébe is” – tette hozzá Horváth Magyary Nóra.

A K&H Bank idén harmadik éve rendezte meg a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! általános iskolásoknak szóló pénzügyi vetélkedőt azzal a céllal, hogy a diákok minél fiatalabb korban, játékos formában ismerkedjenek meg az alapvető pénzügyi ismeretekkel. A most megszerzett tudással később lehetőségük lesz pénzügyileg is tudatos, okos döntéseket hozni, s ezzel egy teljesebb életet élni.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 226 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

főbb adataink:

K&H Bank 
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 215 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2462 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 20,5 milliárd forint

K&H Biztosító 
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 106,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint