döcögnek a nagyvállalati beruházások

A K&H nagyvállalati növekedési index kutatás eredményei alapján a 2 milliárd forintnál nagyobb éves árbevételű vállalatok beruházási szándékánál egyelőre nem látható egyértelmű trend, sokkal inkább a hektikusság jellemző. „Az év eleji kiugróan pozitív eredmény után visszakorrigált a beruházási hajlandóság, jelenleg minden második hazai nagyvállalat tervez valamilyen fejlesztést. A csökkenés ugyan jelentősnek mondható, azonban ez az arány még mindig kedvező az elmúlt két évet tekintve” – mondta el Peter Roebben, a K&H üzleti ügyfelek divízió vezetője. „Ha azonban megnézzük a konkrét célokat, a megvalósítandó beruházásoknál erőteljesen visszaestek a hosszabb távon gazdasági bővülést elősegítő beruházások, mint a technológiai fejlesztések és a kapacitásbővítés” – tette hozzá a szakember.

Habár továbbra is a technológiai fejlesztések állnak az élen, hiszen mindegy negyedik vállalat készül ilyen jellegű beruházásra, ez elmarad a korábban jellemző 30%-os aránytól. Kapacitásbővítésben jelenleg a nagyvállalatok 15%-a, míg az értékesítés fejlesztésben közel minden tizedik cég (11%) gondolkodik.

Öröm az ürömben, hogy bár a beruházások értékén a nagyvállalatok többsége (65%) nem kíván változtatni a következő egy év során, több mint minden negyedik cég (27%) növelné az erre fordított kiadásait - szemben az egy évvel ezelőtti szándékhoz képest, amikor a vállalatok csupán ötöde tervezte növelni fejlesztésre fordítandó kiadásait. 

beruházások saját zsebből
A megkérdezett vállalatvezetők nyilatkozatai alapján a külső finanszírozás igénybevétele a cégek többségére nem jellemző az előttünk álló egy évben, beruházásaikat főként saját forrásból kívánják megoldani, a vállalati hitelállomány látványos bővülése így nem várható az adott időszakban. „Ugyan év elejéhez képest közel dupla annyi cég (9%) kíván felvenni hosszú távú hitelt, a külső finanszírozás iránti igény továbbra is alacsony, és leginkább belső forrásokra támaszkodnak a vállalatok” – mondta el a Peter Roebben. 

a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásról
A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel együttműködésben 2014-től kezdődően átfogó negyedéves kutatást végez, amelyben feltérképezi a hazai nagyvállalati szektor aktuális helyzetét, valamint hogy hogyan látják saját cégük és a gazdasági környezet változásait a következő egy évben. A kutatás 550, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A legutóbbi felmérés 2016. április 27. és június 9. között történt.      

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2016. március 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 880 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank 2016. I. negyedévben:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 234 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 568 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,3 milliárd forint 

K&H Biztosító 2016. I. negyedévben:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált):  11,56 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 149,7 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,16 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,84 milliárd forint