dundi gyerekek vs. étvágytalan kicsik
Május 22-én van az elhízás világnapja. A magyar társadalom egyik legnagyobb problémájának számító elhízás már egyre nagyobb számban érinti a gyerekeket is. De mi van akkor, ha egy egészségesnek hitt gyerek hirtelen fogyásnak indul? A táplálkozással kapcsolatos, gyomor- és bélproblémák okát egy gasztroenterológiai vizsgálat tárhatja fel. Világszerte igen komoly népegészségügyi probléma a gyermekkori elhízás. Míg Európában minden harmadik gyerek, addig hazánkban minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos. Ez komoly veszélyt jelent későbbi életükre is, hiszen az elhízott gyerekek nagy része felnőttként is túlsúllyal küzd, amely egészségügyi problémák egész sorát vonja maga után.
Az elhízás leggyakrabban a nem megfelelő táplálkozáshoz, és a mozgásszegény életmódhoz vezethető vissza, de különböző gyomor- és bélproblémák is állhatnak a háttérben. A gyerekeket nem fogyókúrára kell fogni, hanem kivizsgálni az elhízás lelki okait, illetve szemléletmódváltással elérni a megfelelő életmódot. Ebben nagy segítséget jelent egy szakember: egy gasztroenterológus, dietetikus, endokrinológus vagy gyógytornász hasznos tanácsokkal láthatja el a kétségbeesett szülőt.
Az éremnek persze másik oldala van: sok szülő épp azért aggódik, mert gyereke étvágytalan, vagy hirtelen lefogyott, esetleg hasmenéssel küzd. Értelemszerűen sokszor a gyerek egyszerűen nem éhes, vagy lefoglalja valami izgalmas játék, és ezért eszébe sem jut, hogy egyen. Emiatt nincs ok az aggodalomra, a helyzet akkor jelenthet súlyosabb problémát, ha a gyerek hosszabb ideig étvágytalan.
A háttérben itt is nagyon sok ok állhat: táplálékintolerancia, ételallergia, parazita, bélférgesség, hormonális probléma, cukorbetegség vagy anyagcserezavar. A nagyobb gyerekeknél, kiskamaszoknál sokszor a testképzavar, a felnőtt korral való szembenézés okoz táplálkozási zavarokat, amely súlyos esetben anorexiát, bulimiát is takarhat. A gasztroenterológus számára sok olyan tünet is támpontot nyújthat, aminek a szülő egyáltalán nem tulajdonít jelentőséget.
Nem is gondolnánk, hogy sokszor bizonyos bőrproblémák mögött is gyomor- és bélproblémák állnak: a csalánkiütést és az ekcémát felszívódási zavarok, laktózérzékenység, tejallergia okozhatja.
A gasztroenterológiai vizsgálat nem egyenlő a gyomor- és béltükrözéssel. A szakember először kikérdezi a szülőket a gyermek eddigi gyarapodásáról, étkezési szokásairól, és más betegségeiről. A fizikai vizsgálat természetesen nem maradhat el, és sokszor allergiatesztet is elrendelhet az orvos. Emellett további kivizsgálást, vérkép-, vizelet- és székletvizsgálatot is kérhet, és a hasi ultrahangvizsgálat is fontos lehet. A diagnózis függvényében az orvos gyógyszert, étrendváltozást, kezelést javasol.
„Bár nem kifejezetten hangsúlyos, a gasztroenterológia mégis napjaink egyik legfontosabb gyermek-egészségügyi szakterülete” – mondta el Dr. Tímár Krisztina, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ klinikai kutatások szakértője, a K&H gyógyvarázs program zsűritagja. „Míg az ételallergia, lisztérzékenység, laktózintolerancia, tejallergia, speciális tápszerek a 80-as években még ismeretlen fogalomnak számítottak Magyarországon, addig ma már sajnos rengeteg gyerek szenved különböző gyomor- és bélbetegségektől, allergiától. Az ellátás színvonalát tehát növelni kell, és megfelelő műszereket, berendezéseket kell biztosítani a szakembereknek, hogy feltárják az okokat, és ezzel biztosítják a teljes élet lehetőségét a mai gyerekek, a jövő felnőttjei számára. Éppen ezért választottuk idén a K&H gyógyvarázs pályázat egyik fókuszterületének a gyermek gasztroenterológiát. Célunk, hogy eszköztámogatásunkkal minél több gyermek gyógyulásához járulhassunk hozzá!”
A K&H gyógyvarázs, a K&H Csoport gyermekegészségügyi programja 11 éve támogatja a magyar gyermekegészségügyet: eddig több mint 300 gyermek-egészségyügyi osztálynak adományozott összesen 530 millió forint értékben orvosi eszközökkel. A 2015-ös pályázat kiemelt fókuszterülete a gyermek gasztroenterológia és a gyermekneurológia. A pályázatra május 29-ig adhatják be jelentkezésüket az OEP támogatott intézmények.
K&H Csoport
Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 984 milliárd forintos állományával rendelkezett 2014. december 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.
A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.
Főbb adataink:
K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint
K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint
Kapcsolattartó
Pete Renáta
Well PR Ügynökség- +36 (1) 350 7390 /130
- r.pete@well.hu