durva adatok a balesetveszélyes sofőrökről

A magyarországi kötelező felelősségbiztosítás (kgfb) történetével közel egy idős az úgynevezett bonus-malus rendszer, amelynek lényege, hogy a balesetmentesen közlekedő autós a legmagasabb besorolás eléréséig évről évre kedvezőbb besorolásba kerül, amely a balesetet okozó sofőrökhöz képest kedvezőbb biztosítási díjat eredményez. A K&H Biztosító összeállítása szerint a baleseteket okozó malus kategóriába tartozó autósok jóval nagyobb károkat is okoznak, mint a többiek.

A társaság kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfeleinek 83 százaléka tartozik a bonus kategóriába, és mindössze 1 százalékuk kapott malus besorolást (a fennmaradó 16 százalék A0-ás kategóriába került, ők azok például, akik első alkalommal kötnek kgfb-t). A K&H Biztosító tavaly összesen 10,6 milliárd forint kárösszeget fizetett a kgfb-s ügyfelek által okozott károkra, ezen belül a malusos kategóriába sorolt sofőrökre eső kárösszeg megközelítette az 570 millió forintot. Az arányokat nézve ez azt jelenti, hogy a teljes ügyfélállomány alapján a malusos sofőrökre jutó kárösszegnek 106 millió forintnak kellett volna lennie, ezzel szemben ennek több mint az ötszörösét produkálták a tavalyi adatok szerint - mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, és a társaság nem-életbiztosítási és működésfejlesztési vezetője.

A kgfb-piac alakulásáról a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy 2015-ben jelentősen - 36 százalékkal - több mint 25 ezerre nőtt a káresetek száma 2014-hez képest, emellett a kifizetett teljes kárösszeg 42 százalékkal 10,6 milliárd forintra nőtt. Így az egy káreseményre jutó átlagos kárösszeg közel 420 ezer forint volt tavaly, ami 4,3 százalékos emelkedésnek felel meg. A növekvő káresetszám és a teljes kárösszeg növekedése Kaszab Attila szerint azzal magyarázható, hogy nőttek a forgalomba helyezések, emiatt több autó van az utakon, másrészt pedig az olcsóbb üzemanyagok miatt is nőtt a közlekedésben részt vevő autósok, autók száma. Ennek pedig sajnos természetes velejárója a balesetek számának növekedése is.

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2015. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 1076 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 222 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 582 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 38,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 142,5 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint