élesedik a kkv-k versenyhelyzete

A K&H félezer hazai cégvezetőt kérdezett meg arról, hogyan alakul versenyhelyzete konkurenseivel szemben egy éven belül. Az index 10 éves történetében tavaly mélypontra jutott a javuló versenyhelyzetre számítók aránya, azóta azonban egyre kedvezőbben nyilatkoznak a kkv-k erről. „A 2015-ben elért mélypontot követően erőteljes javulás vette kezdetét, fél év alatt szinte megduplázódott a javuló versenyhelyzetet feltételezők aránya. Jelenleg a cégek negyede véli úgy, hogy egy éven belül lekörözi konkurenseit” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. Magyarország a versenyképességi térképen egyelőre azonban nem szerepel előkelő helyen. A Világgazdasági Fórum legutóbbi (2015. szeptember 30-i) versenyképességi rangsorában és az IMD (Institute for Management Development) legfrissebb, június elején publikált rangsorában egyaránt kedvezőtlen helyen vagyunk: előbbinél a 63., utóbbinál pedig a 46. helyet foglaljuk el jelenleg. Ezzel a világ középmezőnyébe tartozunk, míg az EU ötödik leggyengébb tagállama vagyunk, csupán Ciprust, Szlovákiát, Horvátországot és Görögországot megelőzve.

A különböző ágazatok közül főként a kereskedelmi cégek vélik úgy, hogy jobb pozícióban lesznek konkurenseikkel szemben (30%), a szolgáltató és mezőgazdasági vállalkozások egyaránt negyede nyilatkozott így, míg az ipari szektorban a legalacsonyabb ez az arány (21%).

a lemaradók

Regionális bontásban a romló versenyhelyzetet igen eltérően látják a vállalkozások. Leginkább az alföldi cégek számítanak arra, hogy elmaradnak versenytársaiktól (14%), míg a többi régióban ez az arány 10% alatti, Észak-Magyarországon például mindössze 1%.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások.

A legutóbbi felmérés 2016. február 26. – március 11. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2015. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 1076 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 222 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 582 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 38,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 142,5 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint