EU: stratégiai kérdés a fenntartható agrárium

Miközben a Föld népessége 2050-re várhatóan 9 milliárd főre emelkedik, addig a mezőgazdasági termőterület nagysága fokozatosan zsugorodik. 1990-ben az egy főre jutó termőterület még 0,3 hektár volt, 2050-re ez a szakemberek szerint a felére, 0,15 hektárra fog csökkenni. „Az agráriumnak egyre több embert kell eltartania úgy, hogy az erőforrások, mint a föld vagy a víz, egyre szűkösebbek. Ezért igen nagy kihívás, hogy a fenntarthatóság kritériumait szem előtt tartva úgy kell maximalizálni a termésátlagokat, hogy az gazdaságos legyen, és minél kevésbé terhelje a környezetet” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. A populáció növekedése mellett a globális felmelegedés is nagy problémát okoz az agrárium számára. „Az elmúlt tíz évben igen szélsőséges időjárás jellemző világszerte, egymást váltják a rendkívül csapadékos, és a hosszú forró periódusok. Így a kutatás-fejlesztés egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a fenntartható fejlődés egyik kulcsa, hogy a természetes környezet meglévő erőforrásaira építsünk, és alkalmazkodjunk az éghajlatváltozáshoz, például szárazságtűrő növények nemesítésével” – mondta el a szakember.

A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás mindig is része volt a Közös Agrárpolitikának, azonban mára ez külön stratégiai irány lett a mezőgazdaság versenyképessége és a kiegyensúlyozott területi fejlődés mellett. A 2014-2020-ra szóló Közös Agrárpolitika egyik legvitatottabb eleme mégis a „zöldítés”, amely a közvetlen kifizetési keretösszeg harminc százalékát teszi ki. „Ahhoz, hogy a gazdák igénybe vehessék ezt a támogatást is, teljesíteniük kell az Unió által előírt kötelezettségeket. Eszerint bizonyos birtokméret felett minimum három különböző növényt kell termeszteni, ami azért okoz nehézséget, mert Magyarországon kisebb gazdaságokra általában egy vagy két növényi kultúra egyidejű termesztése a jellemző. A gazdáknak emellett állandó legelőket kell fenntartaniuk gazdálkodói szinten, valamint egy úgynevezett ökológiai célterületet kell elkülöníteniük, ahol megadott szabályok szerint kell gazdálkodniuk. Utóbbi az, ami leginkább veszélyezteti a hazai agráriumot, hiszen sok termelőnek nagy valószínűséggel ez többletköltséggel vagy akár jövedelem-kieséssel is járhat, de feltehetően a kapott támogatás ezt kompenzálni fogja” – mondta el a szakember. 

Az agrárium fenntarthatósága hosszú távú folyamat, amelyhez jól képzett szakemberekre is szükség van. „A K&H Csoport, mint felelősen gondolkodó vállalat ezért hívta életre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amelynek célja a leendő agrárszakemberek tanulmányainak és kutatómunkájának anyagi támogatása. Az ösztöndíjpályázat pozitív fogadtatásban részesült az egyetemeken és főiskolákon egyaránt. A számos beérkezett pályamunka alapján pedig azt látjuk, hogy a fenntartható agrárium kérdése a fiatal generáció számára is kiemelt fontosságú” – mondta el Tresó István. 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 179 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 442 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 28,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -29,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 128 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd forint