ezeket a csapdákat kell elkerülni, ha megtakarítása van

A magyar befektetők egyik sajátossága, hogy rosszul mérik fel saját helyzetüket, illetve kevés információra alapozva, hirtelen hoznak döntéseket. Ezt elkerülendő a K&H alapkezelőjének szakemberei bemutatták a leggyakoribb befektetői buktatókat és azok elkerülésének lehetőségeit a K&H befektetői klub budapesti rendezvényén.

Habár tévedni emberi dolog, egy-egy hibás döntés a megtakarítások esetében nemcsak bosszúságot, de anyagi veszteséget is okozhat. Érdemes ezért tisztában lenni a legfőbb buktatókkal, és azok elkerülésének lehetőségeivel. „Sok év befektetési tapasztalata alapján azt látjuk, hogy a magyar befektetők körében a legáltalánosabb befektetési csapda, hogy rosszul mérik fel az egyéni kockázatvállalási szintjüket és a befektetés tervezett időtávját” – mondta el Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. „Túl óvatos és rövid távra szóló tervezés esetében értékes hozamoktól lehet elesni, míg ha túlbecsüljük tartalékainkat, illetve az időtávot, akkor olyan befektetési eszköz mellett dönthetünk, ami rövidebb távon csalódást fog okozni, mert nem úgy teljesít, ahogy azt elvárnánk. Ennek szélsőséges esete, amikor a nagyobb hozamot ígérő, ugyanakkor nagyobb árfolyam-ingadozásra hajlamos részvények esetében egy átmeneti visszaeséskor hirtelen szabadulni akarnak a befektetők a papírjaiktól, holott éppen ezzel realizálnak veszteséget” – hangsúlyozta ki a befektetési szakember. 

Szintén nem lehet kizárólag a jó múltbéli hozamok alapján megtakarítást választani, hiszen ahogy kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba, a piacok sem mozognak kétszer tökéletesen egyformán, még akkor sem, ha bizonyos trendszerű folyamatokat a szakemberek próbálnak minél pontosabban meghatározni, előre jelezni. Ami pedig ránk, magyarokra nagyon jellemző, és a befektetési döntések során is nagyon jól megfigyelhető, az a hirtelen, inkább az érzelmeinkre, a napi hírekre, szóbeszédekre alapozott, semmint az alapos utánajárás után meghozott döntések. 

Az alacsony kamatkörnyezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi szintnél jóval magasabb kamatokhoz szokott hazai befektetők továbbra is a korábbi kamatelvárásokat támasztják a megtakarításaikkal szemben, ezért akár túl sok kockázatos eszközt bevállalnak egyidejűleg. Különösen a hosszabb távra szóló megtakarítások esetében pedig az jelenthet látványos veszteséget, ha nem élünk az igénybe vehető adókedvezményekkel.  

hogyan kerülhetőek el ezek a csapdák? 

Ha valahol, akkor a pénzügyekben különösen igaz a mondás, miszerint az idő pénz. Minden tájékozódásra fordított idő, minden információ komoly forintokat eredményez. Ne sajnáljuk tehát az időt és fáradságot arra, hogy befektetési kérdésekben szakemberhez, banki tanácsadóhoz fordulunk. Számukra napi szinten feladat azoknak a gazdasági folyamatoknak a figyelése, amelyek a megfontolt befektetési döntésekhez szükségesek. 

A legelső és egyik legfontosabb kiindulási pont mindenképpen a kockázati profil, azaz a megtakarítási cél, időtáv, gyakoriság pontos meghatározása. Ez alapján választható csak ki az a megtakarítási forma, amellyel az általunk kívánt eredmény valóban elérhető. Mindenképpen figyelembe kell venni az igénybe vehető adókedvezményeket is, mivel így a megtakarítással elért hozamot egyáltalán nem, vagy csak jóval kisebb mértékben terhelik levonások. De nem csak az elején, a kezdőlépésnél, hanem gyakorlatilag bármikor érdemes szakértőt bevonni – vagy akár teljes mértékben átengedni a döntést - a számunkra nehéz befektetési döntések esetén a hatékonyabb vagyonkezelés érdekében. 

„Ma azt látjuk, hogy azok az alaptípusok - azaz a vegyes és az abszolút hozamú alapok - iránt növekszik egyre inkább a kereslet, amelyek egyetlen alappal a befektetési eszközök széles körét alkalmazzák, tehát már önmagukban is egy sokszínű portfóliót nyújtanak. Emellett a befektetők számára komoly előnyt jelenthet, ha befektetési szakemberek által aktívan kezelt megtakarítás mellett döntenek, mivel kényelmes hozzáférést nyújtanak a nemzetközi piacokhoz és magánbefektetőként nehezen elérhető eszközökhöz” – mondta el Zobor Zsuzsanna.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Alapkezelő

A K&H Alapkezelő 1997 óta a hazai befektetési piac egyik vezető szereplője, a tőke- és hozamvédett alapok piacának első számú képviselője. A K&H Alapkezelő az innovatív termékfejlesztés mellett az ügyfelek tájékozottságának, tudásának növelésére is jelentős hangsúlyt fektet. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 179 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 442 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 28,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -29,1 milliárd forint

K&H Alapkezelő
2014. december 31-én:
teljes kezelt vagyon:  1011,6 milliárd forint
K&H alapokban kezelt vagyon: 873,2 milliárd forint
intézményi ügyfelek kezelt vagyona:  138,4 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 128 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9950
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu