ismét lendületbe hozható a kkv szektor?

az elmúlt 10 év legfontosabb tanulságai

„A K&H kkv bizalmi index tíz évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy részleteiben megismerjük a hazai vállalkozások véleményét a gazdasági folyamatokról, a kormányzati gazdaságpolitika és a banki környezet alakulásáról. Az eredmények - amellett, hogy jól tükrözik a szektor várakozásait és a gazdasági helyzetüket meghatározó legfontosabb területek alakulását - számos esetben hozzájárultak a banki előrejelzések, stratégiák, döntések megalkotásához” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztályának vezetője a kutatás 10 éves eredményeit és a folytatás lehetséges irányait bemutató sajtótájékoztatón.

Az elmúlt tíz év eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hazai vállalkozások helyzetét legnagyobb mértékben a vevői kapcsolatok, a kormányzati gazdaságpolitika, a közterhek változása, valamint a pénzügyi várakozások határozzák meg. Jól tükrözi ezt, hogy az index csúcspontjai a választásokat megelőző felfokozott várakozások idején, a kkv-kat érintő adókönnyítések esetén, és a makrogazdasági környezet javulása esetén történtek, míg a mélypontok, nagyobb visszaesések a nemzetközi vagy a hazai gazdasági környezet bizonytalanságai esetén voltak tapasztalhatók. 

A versenytársak, a beszállítók, a vállalati hitelforrások és a banki szolgáltatások fontossága a kkv-k gazdasági helyzete szempontjából közepes jelentőségű, míg az uniós források elérhetősége és a munkaerőpiac változásai a legkevésbé meghatározó tényezők. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy néhány kivételtől eltekintve a fogyasztói és a kkv bizalmi indexek gyakorlatilag együtt mozognak. 

Az idei évet visszafogott várakozással indítják a hazai vállalkozások, hiszen egy éves szerény növekedés után a K&H kkv bizalmi index 5 pontot esett, ezzel -15 ponton áll. Ennek oka, hogy bár 2014 negyedik negyedévében több részindex, így a banki és a szállítói kapcsolatok megítélése is növekedett, azonban a gazdaságpolitikára és a közterhek változására vonatkozó várakozások, valamint az uniós pályázati források elérhetőségének megítélése meghatározó mértékben romlott. A legutóbbi eredmények szerint minden ágazatban és méretkategóriában csökkent a cégek bizalma, de a legnagyobb visszaesés a kereskedelmi cégek, illetve a középvállalkozások esetében figyelhető meg. 

merre tovább? 

Az évtizedes kutatási tapasztalatot és a jelenlegi makrogazdasági környezetet is figyelembe véve több irány lehetséges ahhoz, hogy a vállalkozások öt év után ismét pozitív várakozásokkal tekintsenek a jövőbe. Annak hogy az index újból a pozitív tartományba kerülhessen, egyik lehetséges módja az lehet, ha az egyes részindexek elérik tavalyi maximum értékeiket. Ennek feltétele az, hogy a pénzügyek, a gazdaságpolitika, a közterhek, az eu-s pályázatok elérése, a versenyhelyzet és a monetáris politika megítélése is egyidejűleg tudjon javulni. Egy másik lehetséges irányt az jelenthet, ha a piaci környezet javulása, tehát a vevői és a szállítói kapcsolatok, a pénzügyek, a munkaerőpiac és a versenyhelyzet nagymértékű javulása valósul meg. A harmadik irányvonalat a szabályozási és monetáris környezet pozitív változása, tehát a gazdaságpolitika és a közterhek várt változásának jelentős javulása jelenti, a banki kapcsolatok és a várt kamatkörnyezet előremozdulásával egyidejűleg. „A felvázolt három lehetőségből jól látható, hogy többféle módja is lehetséges annak, hogy a kkv-k bizalma ismét pozitívba forduljon. Azonban azt is fontos látni, hogy csakis több terület együttes fejlődése, javulása esetén valósulhat meg, hogy a szektor ismét lendületbe jöjjön” – emelte ki Németh László.  

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2014. november 28 – december 11. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 172 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 733 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): -32,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 24,8 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 123,9 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,6 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint