javul a kkv-k beruházási kedve

A tavalyi évben elért mélypontot követően folyamatosan javul a hazai kkv-k beruházási kedve. „Jelenleg a vállalkozások 56%-a gondolja úgy, hogy valamilyen fejlesztésbe kezd a következő egy év során, ami erőteljes javulás a tavalyi mélyponthoz képest (34%). Azonban azt is látni kell, hogy ez az arány még mindig alacsony, és a cégek beruházási szándéka nem tud tartósan 60% felett maradni. A nagy beruházási dömping tehát várat még magára. Ezt támasztja alá a KSH legutóbbi adata is, amely szerint az idei első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 9,6%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.  A célokat tekintve informatikai fejlesztésekre készülnek a legtöbben (30%). Ezt követően a gépek, berendezések korszerűsítését közel minden negyedik cég (24%) tervezi, míg a gépjárműpark korszerűsítésében az előző negyedévhez hasonlóan a kkv-k 15%-a gondolkodik.

A beruházási szándékot nagymértékben befolyásolja a cég tevékenysége. Míg a kereskedelem és szolgáltató szektorban az átlaghoz képest visszafogottabban – 53% és 52% – készülnek fejleszteni, addig az ipari, építőipari ágazatban és az agráriumban jelentősen megnőtt a beruházásban gondolkodók aránya. Mindkét ágazatban a vállalkozások 69%-a tervez bővítést, előbbinél ez 10 százalékpontos, utóbbinál pedig 16 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. A tevékenységi kör mellett a vállalkozás mérete is fontos meghatározó tényező. Leginkább a kisvállalkozásoknál számíthatunk bővítésekre (60%), ugyanakkor a mikrovállalkozások beruházási kedve javult látványosan – 42%-ról 54%-ra –, míg a középvállalkozásoknál 56%-ról 52%-ra csökkent ezen szándék.

új piacok és termékek kerestetnek

A kkv-k piacbővítési szándékai jelentősen megváltoztak az elmúlt negyedévben. Március elején a cégek 43%-a mondta, hogy új piacra szeretne betörni meglévő termékével, szolgáltatásával. Közel minden harmadik kkv (30%) foglalkozik termékfejlesztéssel, míg a profilváltás nem igazán jellemző a cégekre, a vállalkozások csupán 2%-a gondolkodik ebben. 

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2016. február 26. – március 11. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2016. március 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 880 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank 2016. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 234 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 568 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,3 milliárd forint

K&H Biztosító 2016. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált):  11,56 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 149,7 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,16 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,84 milliárd forint