javult a vállalkozások fizetőképessége

A K&H félezer hazai mikro, kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte meg arról, milyen likvid eszközökkel rendelkeznek, és azok mértéke hogyan változott az elmúlt félév során. „A legutóbbi felmérésünk eredménye azt mutatja, hogy a kkv-k túlnyomó többsége (83%) forint számlán tartja likvid eszközeit. Emellett azonos arányban használják a deviza számlát (20%) és a házipénztárt (20%), míg lekötött forint betétben közel minden hatodik (17%) vállalkozás tartja likvid eszközeit. A deviza betét (8%) és a befektetési alapok (6%) egyelőre kevésbé jellemzőek a vállalkozások körében” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztályvezetője. „Fontos megemlíteni, hogy a vevői és a szállítói számlák teljesítése közötti finanszírozási időtáv mindössze 6 nap, ami kedvezően hat a cégek likviditására. Erre legutóbb 2008-ban volt példa, mivel az elmúlt években a 8-10 napos időtáv volt jellemző” – tette hozzá a szakértő.

A különböző méretű cégek közül a deviza számlán (46%) és a befektetési alapokban (13%) lévő likvid eszközök inkább a középvállalkozásokra jellemzők, ugyanakkor a házipénztárban lévő készpénzhez csupán minden tízedik középvállalkozás folyamodik, ha azonnali fizetésre van szükség. A mikro- és kisvállalkozások likvid eszközeinek megoszlása nem tér el lényegesen a kkv átlagtól.

A pénzkészletek és likvid eszközök átlagos szintje az elmúlt félévben a cégek közel felénél (46%) nem változott. Ezzel szemben a vállalkozások egyharmadánál csökkent ezen eszközök aránya, és csupán 20% nyilatkozott növekedésről. Utóbbiaknál főként az üzlet lehetőségek javulása miatt nőtt a likvid eszközök átlagos szintje, de a hatékonyabb likviditáskezelés (33%), valamint a készletezés (20%) és a beszerzések, beruházások visszafogása (13%) is nagymértékben hozzájárult a fizetőképesség javulásához.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2014. március 10. és március 20. között történt. 

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport 

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 219 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 222 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 6,2 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,5 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 122,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint