K&H: minden második fiatal otthon lakik

nem kellenek a lakóparkok

A fiatalok több mint fele még a szülők vagy a család tulajdonában lévő ingatlanban lakik, 23 százalékuk pedig lakást bérel - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A 19-29 évesek legnagyobb része arra számít, hogy 26-30 évesen lesz majd saját lakása. Hosszabb távon pedig a kertes házak a legvonzóbbak, míg a lakóparkok nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, a fiatalok mindössze 8 százaléka élne itt szívesen a következő 10 évben. A válaszadók több mint fele nyitott a költözésre is: akár más megyében is új életet kezdenének egy jobb állásért. Az aktív keresőknek viszont magasabbak az elvárásaik: a legtöbben csak a jelenlegi fizetésük duplájáért mozdulnának az országban bárhová is.

A meglévőnél nagyobb ingatlanban szeretnének lakni a 19-29 éves fiatalok. A K&H fiatalok jóléti indexéből kiderül, hogy a válaszadók a szülők vagy a család tulajdonában lévő, átlagosan 80 négyzetméteres lakóingatlanban laknak, miközben egy szobával nagyobb, 94 négyzetméteres alapterületet tartanának ideálisnak. 

30 évesen saját lakás?

A kutatásból kiderül, hogy a magyar fiatalok nagy része még mindig a „mamahotel”kényelmét élvezi: 55 százalék a szülők vagy a család tulajdonában lévő ingatlanban lakik. 23 százalékuk bérel lakást, és mindössze 20 százalékuknak van legalább részben saját tulajdonú lakóingatlana. A legtöbb fiatal családi házban lakik, míg a második helyen a lakótelepi panellakás, a harmadik helyen pedig a nem panel társasházi lakás áll. 

A saját lakással már rendelkezők átlagosan 23 évesen jutottak az ingatlanhoz, viszont azok, akik még nem rendelkeznek saját tulajdonnal, sokkal borúsabban látják a helyzetüket: átlagosan csak 30 éves korukra látják reálisnak az első saját otthon megszerzését. 

nem kellenek a lakóparkok

A fiatalok többsége kertes házban képzeli el a jövőjét, a városi lakások a lista végén kullognak. A legtöbben (42 százalék) nagyvárosok külvárosi kertes házas övezetében élnének a legszívesebben a következő 10 évben, de népszerű még a vidéki kertes ház (24 százalék) is.  A kisebb társasházak a fővárosban jobban teljesítettek: az átlagos 14 százalékhoz képest a budapesti fiatalok 21 százaléka lakna ezekben a következő 10 év során. A városi lakóparkokba viszont nem sokan vágynak: a fiatalok mindössze 8 százaléka menne. 

költözés dupla fizetésért

A K&H felmérése azt is vizsgálta, hogy a fiatal korosztály tagjai miként vélekednek a költözésről. Bár a fiatalok többsége eddig még sem munka, sem pedig tanulás miatt nem költözött, a többség ennek a lehetőségét a jövőben nem zárja ki. 59 százalék akár másik megyébe is elmenne, ha számára jó munkát kínálnak. A legnyitottabbak a diákok (nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók) és a 26 évnél fiatalabbak. Az aktív keresőknek azonban kicsit több kellene a költözéshez: a többség, 37 százalékuk csak akkor költözne bárhová is, ha a jelenlegi bérének a dupláját kapná az új helyen. 

fiatalok költözési hajlandósága belföldön 2017

 
A felmérésből az is kiderül, hogy a nők kevésbé nyitottak a lakhelyváltoztatásra: míg a férfiak mindössze 6 százaléka zárta ki, hogy bármilyen okból elköltözzön belföldön, a nők körében már 22 százalékos volt az arányuk.

Érdekes, hogy egy jó állás miatt szinte ugyanannyian mennének külföldre, mint amennyien hajlandóak lennének belföldön egy másik megyébe áttelepülni. A fiatalok 58 százaléka fontolná meg a hosszabb külföldi tartózkodást a karrierje miatt. 

K&H fiatalok jóléti indexe

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H fiatalok jóléti indexe, amely 2016. harmadik negyedévében +7 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2016. szeptember 14. és 25. között történt.

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2016. szeptember 30-án a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 800 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint (ebből 2015-ben 55 milliárd forint) adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank 2016 III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 255 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 625 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 33,4 milliárd forint 

K&H Biztosító 2016 III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,87 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 155,4 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,26 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,22 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs Igazgatóság

  • +36 1 328 9181
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu