K&H: újabb lakásdrágulást várnak a magyarok

A magyarországi lakáspiacon az elmúlt években jelentősen emelkedtek az árak, a K&H biztos jövő felmérése pedig arra kereste a választ, hogy a 30-59 éves magyarok mekkora áremelkedést érzékeltek 2019 harmadik negyedévét megelőző három évben, és mire számítanak a következő három esztendőben.

drága Budapest

A megkérdezettek három év alatt átlagosan 47 százalékos áremelkedést tapasztaltak az ingatlanoknál. A legtöbben – a válaszadók 32 százaléka – 25-49 százalékos, 22 százalékuk pedig még jelentősebb, 50-74 százalékos drágulást érzékelt. Minden tizedik megkérdezett szerint pedig megduplázódtak az árak az utóbbi három évben. Budapesten az átlagnál komolyabb, 56 százalékos volt drágulás a magyarok szerint. Ez összhangban van a hivatalos KSH-adatokkal, amelyek szerint a múlt év második félévében egy átlagos budapesti használt lakás ára 32,7 millió forint volt, ami 54 százalékkal haladja meg a 2016-os szintet. A felmérésből az is kiderült, hogy akik lakásvásárlást terveztek az elmúlt három évben, az átlagosnál magasabb, 51 százalékos drágulásról számoltak be.

hogyan tovább?

A magyarországi lakásáremelkedés üteme a hivatalos adatok szerint lelassult 2019-ben, egyelőre kérdés, hogy mikor áll meg a drágulás. A kutatásban megkérdezettek többsége szerint a következő három évben folytatódik a drágulás: szerintük átlagosan 23 százalékkal kell majd többet fizetni a lakásokért. Az átlagok mellett érdemes a részeredményeket is megnézni: 20 százalék maximum 10 százalékos áremelkedést jósolt, 22 százalék számít 11-24 százalékos drágulásra, míg 7 százalék szerint több mint 50 százalékos drágulásra érdemes felkészülni.

Mindössze 5 százalék számít stagnálásra, míg 12 százalék bízik abban, hogy olcsóbbak lesznek a lakások. Árcsökkenésre egyébként leginkább a keleti megyékben számítanak, illetve azok reménykednek ebben, akik vásárolni terveznek a jövőben, míg az árak leginkább Budapesten nőnek majd.

a biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. augusztus 30. és szeptember 10. között zajlott.