Kereszttűzben a cégek

A napjainkban oly gyakran forgó „fenntarthatóság” szó sok mindent lefed. Egyaránt érinti a klímaváltozást, a zéró károsanyag-kibocsátást, a hulladék- és melléktermék gazdálkodást.

Miközben új és új kifejezéseket tanulunk, hogy meg tudjuk fogalmazni a környezeti kihívásokat és szembe tudjunk nézni ezekkel, érdemes megismerkednünk néhány rövidítéssel is. Ilyen például az ESG, amely a „környezet”, a „társadalom” és a „vállalatirányítás” szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből áll össze. Az ESG egyre inkább beépül a vállalati szóhasználatba, és szép lassan átszivárog a köznyelvbe is.

„Mindenki sokat tehet azért, hogy természeti környezetünket megőrizzük a jövő generációnak” - mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. „A legnagyobb felelősség azonban a nagyvállalatoké” - tette hozzá, utalva arra, hogy a K&H Csoport célja olyan üzleti környezet megteremtése, amely fenntartható és egyben senkit nem rekeszt ki a fejlődésből. Ennek jegyében a Bank szeptember hónapot a fenntarthatóságnak szenteli. „Szeretnénk, ha a fenntarthatóság nem pusztán egy divatos kifejezés maradna, hanem nagyon is gyakorlati intézkedések sorát tenné meg mindenki. Az, hogy szeptemberben egy hónapra lekapcsoljuk a székházunk és ügyfélpontjaink díszkivilágítását, egy figyelemfelkeltő akció, de mi folyamatosan azon dolgozunk, hogy magunk és ügyfeleink ökológiai lábnyomát csökkentsük” - tette hozzá.

A fenntarthatósági szakember összefoglalta azt is, hogy melyik az az öt trend, amelyet a fenntarthatóságot komolyan vevő cégek 2022-ben követnek.

5. Új környezetvédelmi témák jelennek meg a klímaváltozás mellett

A klímavédelem mellett további fenntarthatósághoz és környezetvédelemhez kapcsolódó téma kezdi el foglalkoztatni a közvéleményt, a cégeket, vállalkozásokat egyaránt. Így például a biodiverzitás (azaz a biológiai sokféleség) megőrzése, a fenntartható vízgazdálkodás vagy éppen a körkörös gazdasági modellre való átállás és az abban rejlő lehetőségek is fókuszba kerülnek majd.

4. Növekvő adatgyűjtési és közzétételi kötelezettség

A cégek egyre több mérést, adatgyűjtést végeznek és egyre többször teszik közzé különféle környezetterhelési mutatóikat: így például a CO2-kibocsátási adataikat, saját karbon-lábnyomukat, energiafelhasználásukra, hulladékkezelési gyakorlatukra vonatkozó információkat. Egyre inkább az EU vonatkozó irányelvei – az úgynevezett CSRD, azaz a vállalati fenntarthatósági jelentési direktíva – szerint lesznek kötelesek eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

3. Az elektromos infrastruktúra fejlesztése

A megújuló energiaforrások számának növekedésével megnőtt annak a jelentősége is, hogy a megtermelt energiát fenntartható módon tárolni lehessen. A kormányoknak és a vállalatoknak egyaránt van felelősségük abban, hogy az energiatároláshoz szükséges technológiákat és infrastruktúrát fejlesszék. Kiemelt jelentőségű az alternatív meghajtású járművek használatának elterjesztése is.

2. Megújuló energiaforrások beszerzése

A széndioxid-kibocsátás ellentételezése mellett – különösen a növekvő energiaárak miatt - a vállalkozások kiemelt figyelmet szentelnek az energiabeszerzéseiknek. A vezető technológiai cégek például egyre nagyobb mértékben fektetnek be a megújuló energia-technológiákba. A fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekre pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy térjenek át fenntarthatóbb formára, és változtassanak üzleti modelljükön.

1. A fogyasztók elvárásai

A fogyasztási cikkek iparága már most is gyorsan változik. A változások üteme cseppet sem fog lassulni. Csakhogy egyre több fogyasztóban tudatosulnak a termékek, szolgáltatások környezeti hatásai. Kiemelt szempont lett a termékek újrahasznosíthatósága is. Egyre több gyártó igyekszik ezeknek az elvárásoknak többé-kevésbé megfelelni.