két hasznos tipp a nehéz helyzetben lévő befektetőknek

A már régóta velünk lévő, rekord-alacsony kamatkörnyezet teljesen új helyzet elé állította a megtakarítókat, mivel a korábban megszokott megoldások egyáltalán nem működnek. A jelenlegi kötvényhozamok nem túl vonzóak, a betéti kamatok pedig nulla közelében állnak (euróban negatívak), miközben az infláció kúszik felfelé. A fogyasztói árak emelkedése jelenleg 3% körül alakul, így például az Egyéves Magyar Állampapír esetében - a piacinál magasabb, 2,5%-os hozamszinttel - is veszít a pénzünk vásárlóértékéből.

mit tehetünk befektetőként?

„A legutóbbi kamatdöntő ülés alkalmával ugyan már szigorúbb hangvételre váltott a Magyar Nemzeti Bank, a továbbra is ultralaza politika mellett azonban csak nagyon lassan várható változás a hazai alapkamat szintjében – miközben az infláció is marad 3% közelében. Befektetőként így el kell fogadni, hogy rövidtávon, ingadozásmentesen egyetlen befektetési eszköztől sem várhatunk infláció feletti hozamot. Ha eddig eljutottunk, és mégis szeretnénk növelni a megtakarításunkkal elérhető hozamlehetőséget, két dologgal kell megbarátkoznunk: a hosszabb befektetési időtávval és az ingadozással – ehhez azonban adunk két fontos tippet, hogyan érdemes kezelni” – tanácsolja Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

1. ne döntsünk elhamarkodottan!

Az infláció feletti várható hozam érdekében mindenképpen szükséges valamennyi részvény-típusú befektetést tartani – persze csak annyit, amennyit a kockázatviselő képességünk és hajlandóságunk megenged. Ebben segíthetnek az úgynevezett vegyes befektetési alapok, amelyek a különböző kockázati kategóriákhoz igazodóan tartalmaznak részvény, kötvény, pénzpiaci és alternatív-típusú eszközöket – legyen szó akár óvatos, akár dinamikus befektetőről.

„Egy dinamikus kockázati besorolású vegyes alap ajánlott minimális tartási ideje jellemzően 3-5 év, ami nem azt jelenti, hogy 3 év múlva el kell adni, inkább azt, hogy 3 éven belül ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket az árfolyamingadozásból. Ugyanis ha így teszünk, és az első mínuszos időszaknál eladjuk befektetésünket, akkor úgy vállaltuk be a befektetéssel járó kockázatot (ingadozás), hogy az érte járó, hosszabb távon érkező kockázati prémiumot (magasabb hozamlehetőség) nem arattuk le. El kell fogadnunk tehát, hogy ezek az alapok is együtt mozognak a piacokkal: ha egy dinamikus vegyes alap 30-40% részvényt tartalmaz, akkor a részvénypiac átlagos, 10-15%-os éves ingadozása ennek arányában az alap árfolyammozgásában is megjelenik majd (4-6%)” – hangsúlyozta ki Zobor Zsuzsanna.

2. lépésről lépésre haladjunk!

„Ahogy egy meredek emelkedő esetében, úgy a portfólióépítésnél is célszerű több kisebb lépésben előre haladni, és felépíteni a befektetést. Ennek előnye ugyanis, hogy több beszállási ponttal csökkenthetjük a kockázatunkat. Sőt, még a magunk javára is fordíthatjuk a piac ingadozását, ha egy-egy piaci visszaesésnél azt hosszabb távon nézzük, és beszállási lehetőségnek tekintjük: tehát ahelyett, hogy ijedtünkben eladáson gondolkodunk, inkább vásárolunk” – tanácsolja a befektetési szakember.