körvonalazódik az EU-USA kereskedelmi megállapodás
a hazai agráriumnak is időben fel kell készülnie
A Világkereskedelmi Szervezet Doha-fordulójának elakadása miatt a WTO-tagországok közül többen egyeztetéseket kezdeményeztek fontosabb kereskedelmi partnereikkel a kereskedelmi akadályok leépítéséről. Az EU és az Amerikai Egyesült Államok közt kialakítandó Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség az európai agrárgazdaságok számára fontos változásokat hozhat, amelyre a hazai termelőknek is időben fel kell készülni - hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalásokat és más, körvonalazódó szabadkereskedelmi övezetek kínálta lehetőségeket, illetve azok potenciális fenyegetéseit vitatták meg az agrárium vezető szakemberei a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén. „A hazai agrárcégek számára jelenleg az új uniós ciklus támogatási rendszerének megismerése és alkalmazása jelenti a fő prioritást, a háttérben folyó szabadkereskedelmi tárgyalások azonban legalább ilyen jelentőséggel bírnak majd. Ezek közül is leginkább a 2013 júliusában indult Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) jelenthet komoly változást az Unió és ezzel hazánk mezőgazdasága számára. Elengedhetetlennek tartjuk ezért, hogy a hazai szakemberek időben felkészüljenek a változó piaci lehetőségekre” - tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
„Az EU számára nagyon fontos, hogy létrejöjjön a TTIP, mivel az USA, Kanada, továbbá Óceánia, Dél-Amerika és a távol-keleti régió egyes országai között körvonalazódó szabadkereskedelmi övezet a világ leggyorsabban növekvő gazdasági térsége lehet. Ez az Unió komoly gazdasági lemaradását eredményezheti. Időközben az EU kereskedelmi, illetve befektetési tárgyalásai több fontos távol-keleti országgal megrekedtek” - mondta el Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója.
Egyelőre sokan az EU agrármodelljétől teljesen idegennek látják a TTIP-t, hiszen az EU-ban alapvetően családi gazdaságok működnek, míg az USA sokkal inkább az iparszerű agrártermelésre specializálódott, ezért még számos komoly ütközési pont van az importvámok alkalmazásától kezdve az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseken át a GMO-k engedélyezéséig. Emellett az európai és az amerikai élelmiszerbiztonsági filozófia is igen eltérő, hiszen míg az Unióban alapvetően a termelési folyamat szabályozására és ellenőrzésére fókuszálnak, addig a tengerentúlon alapvetően a végtermék élelmiszerbiztonsági megfelelőségére, azaz mindaddig piacképes egy termék, amíg nem bizonyított annak bármilyen káros hatása. A TTIP célja azonban, hogy leépítse a két régió közötti kereskedelmi és befektetési akadályokat.
„Magyarország és az USA közvetlen agrárkereskedelme ugyan nem számottevő, a születendő TTIP-re azonban a hazai agrárpolitikának is fel kell készülnie, mivel az nemcsak az exportra, de a kialkudott feltételrendszer függvényében a belkereskedelemre és a piaci versenyhelyzetre is kihathat” - hívta fel a figyelmet a szakember. „A várható hatásokról csak az EU egészére vonatkozóan készültek számítások, tagországonkénti bontás nem ismert. Olyan hazai termékeknél, amelyeknél más versenytársak dominálnak a piacon, eltérő a termékszerkezet, illetve a minőség vagy jelentős a szállítási távolság, nem várható nagyfokú változás a hazai kivitelben. Egyes könnyen helyettesíthető termékeknél azonban már a vámok eltörlése is megnehezítheti az exportot, míg másoknál csak a vámok és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (NTB) együttes lebontása okozhat visszaesést. Hazai vonatkozásban leginkább a marhahús és a konzerv csemegekukorica esetében várható erőteljesebb piaci hatás, de az etanol és az izoglükóz esetében is okozhat nehézséget a vámok leépítése” - tájékoztatott Potori Norbert.
TTIP várható hatásai Magyarország mezőgazdaságára
|
|
vámok leépítése |
NTB leépítése |
|
gabonafélék |
nincs |
esetleg |
|
olajnövények |
nincs |
esetleg |
|
etanol |
van |
nincs |
|
HFCS |
van |
esetleg |
|
sertéshús |
nincs |
esetleg |
|
baromfihús |
nincs |
esetleg |
|
marhahús |
van |
van |
|
zöldség és gyümölcs |
egyes termékeknél |
esetleg |
K&H Csoport
Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 935 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. június 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.
A KBC az elmúlt években mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.
Főbb adataink:
K&H Bank
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 185 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 509 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 15,9 milliárd forint
K&H Biztosító
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,1 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,2 milliárd forint
Kapcsolattartó
Bodnár-Illés Zsófia
Well PR Ügynökség- +36 (1) 350 7390 /210
- zs.illes@well.hu