Lássuk meg a rászorulókat!

Magyarországon a szegénységet a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma Magyarországon minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él. A KSH adatai szerint a 10 milliós Magyarországon 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek, ők mélyszegénynek számítanak. 

A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. Az EU statisztikai hivatalának átfogó adatai szerint 2014-ben a magyar gyerekek 35 százaléka, azaz több mint egyharmada él az EU-ban elfogadott átlag szegénységi küszöb alatt. A gyámhatóság a gyermekek 11%-át veszélyeztetettként tartja nyilván, túlnyomó többségét anyagi okok miatt. A hátrányos helyzetű régiókban ez az arány 2-3-szorosa más régiók veszélyeztetettségi arányának.

Ezek az adatok önmagukban is sokkolóak, de még szomorúbb a kép, ha megnézzük a számok mögött megbúvó családokat, gyerekeket és az ő életüket.   

„A hátrányos helyzetű kistérségek közös jellemzője, hogy szinte egyik napról a másikra eltűnt az ipar, és megszűnt a szervezett keretek között történő mezőgazdasági termelés is” – mondja Tibori Tímea az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének senior kutatója. „Aki tehette, elvándorolt, a települések elöregedtek, sok a munkanélküli felnőtt, és ezzel bevétel nélküli családok maradnak hátra. Ez pedig előre vetíti a gyerekek hátrányos helyzetét, ennek tartóssá válását.”

A hátrányos helyzetű családok mindössze néhány tízezer forintból gazdálkodnak havonta. Ők általában minden bevételüket alapvető szükségleteik fedezésére, a gyerekek nevelésére fordítják. Komoly nehézséget jelent számukra az élelem, a ruházat, a megfelelő lakhatási feltételek biztosítása a gyermeknek. Ezek a fiatalok komoly nélkülözésben, ingerszegény környezetben nőnek fel, számukra az iskola nem csupán a tanulás helyszínét jelenti, hanem egy olyan helyet, ahol fedél van a fejük felett, ahol meleg van, ahol főtt ételt kapnak, és ahol a tanulás befejezése után lehetőség nyílik a közös programokon – felzárkóztatás, képesség- és készségfejlesztés, sport – való részvételre, szórakozásra is. 

„A rossz egészségi állapot, a tanulási-, magatartási- és beilleszkedési zavarok, az iskolai lemorzsolódás mind megnehezítik ezen gyerekek számára a későbbi társadalmi beilleszkedést. Olyan hátránnyal indulnak az életben, amit valószínűleg soha nem fognak tudni leküzdeni. Hiszen az iskolai kimaradások, lemorzsolódás, rossz tanulmányi eredmény miatt borítékolni lehet a későbbi szakma, korszerű tudás hiányát, ami máris előre vetíti a munkanélküli létet” – mondja Tibori Tímea.

A K&H idén szeptemberben hirdette meg a K&H a hátrányos helyzetűekért programját, amelyben a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben élők – elsősorban a gyerekek – számára nyújt segítséget a K&H eddigi négy kiemelt támogatási területén – a gyermekegészségügy, az előadó-művészet, a fiatalok oktatása és a sport területén. A program keretében a Pénzintézet kiemelten támogatja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egészségügyi intézményeit, hozzájárul a térségek nevelési és oktatási intézményeinek sportszerekkel való jobb ellátottságához, hátrányos helyzetű fiatalokat visz különböző színházi, komolyzenei programokra és segíti a térségben élő fiatalok pénzügyi tudatosságának növelését.

„A K&H a hátrányos helyzetűekért program nem más, mint egy hosszú távú befektetés az emberi erőforrásokba. Hiszen Magyarország jövőbeni gazdasági és társadalmi fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő generáció felnőttként mennyire lesz boldog, egészséges, képzett, egyszóval mennyire tud teljes életet élni” – mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. „A K&H Csoport célja, hogy felelős vállalatként, okos döntésekkel legyen jelen az őt körülvevő gazdasági, társadalmi és természeti környezetben, és ezzel hozzájáruljon a jelen és jövő társadalma számára a teljes élet megteremtéséhez. Bízunk benne, hogy a teljes élet lehetősége mellett ezeknek a fiataloknak élményeket, célokat is adhatunk a program révén.”   

Ezek a gyerekek az élet számos területén tapasztalják a hiányosságokat, a szűkösséget. Nagy segítség számukra, ha – mindössze átmeneti jelleggel is – de egy-egy területen csökkenhet hiányérzetük. Egy színházi vagy komolyzenei előadás, egy kirándulás a fővárosba, vagy a közeli nagyvárosba mind-mind életre szóló élményt jelentek nekik, és egyúttal megmutatják a továbblépés lehetőségét is. 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink:

K&H Bank
2014. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 177 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 370 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 15,8 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -40,5 milliárd forint

K&H Biztosító
2014.június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,3 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 119,7 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,8 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,3 milliárd forint