még jó ideig maradhat az alacsony olajár

Az elmúlt három évben az egyre nagyobb mértékű amerikai palaolaj kitermelés, a fejlett országok döcögő gazdasági növekedése, és az energiahordozók hatékonyabb felhasználása ellenére is 100-110 dollár környékén mozgott a Brent olaj átlagára, a nagy kitermelő régiókat érintő geopolitikai feszültségek hatására. A második félévben azonban megtört a jég, és a tartósan elhúzódó geopolitika kockázatokhoz hozzászoktak a piacok, és a dollár erősödése erőteljesen lenyomta az olajárakat. Minderre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) látványosan nem reagált, sőt, legutóbbi nyilatkozataival szinte kiprovokálta az újabb nagy esést. Így a jelenlegi álláspont szerint a közel-keleti országok és a világ többi része között is tovább zajlik a kitermelési verseny.

Hol stabilizálódhat az olaj ára? 

„Jelenleg az a legizgalmasabb kérdés, hogy mikor és mi állíthatja meg az olajár esését. Az OPEC e heti bejelentése alapján egyelőre nincs tervben egy rendkívüli közgyűlés összehívása, a soron következő tervezett találkozó jövő júniusi időpontja azonban még jó messze van. Egyelőre tehát belátható időn belül nem látni az árcsökkenés végét. A tartósan alacsony olajárnál azonban egyre kevésbé éri meg beruházni, sőt, a legdrágább technológiát használó mezők, illetve a kanadai olajhomok esetében már a kitermelés költsége sem feltétlenül térül meg. Ezek a projektek már nem jutnak friss finanszírozáshoz, így középtávon a kínálati oldal alkalmazkodása az OPEC kitermelési kvóta vágása nélkül is megteremtheti az egyensúlyt. A következő negyedévben akár még a jelenlegi 60 dollár alatti árszintnél is lejjebb mehetünk, de hosszabb távon a jelenleginél magasabb szinten alakulhat ki egy új egyensúlyi kőolajár. A határidős jegyzések alapján 2015 végére az olajár a 70 dollár körüli szintre erősödhet vissza” – mondta el Horváth István. 

gazdasági következmények 

Mivel szinte minden egyes országban komoly súlyt képviselnek az energiakapcsolt termékek, amelyek árát az energiahordózók árának változása - akár a közlekedési, szállítási költségeken keresztül - befolyásolja, ezért a következő negyedévben további látványos fogyasztói árcsökkenésre lehet számítani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a már eddig is alacsony infláció újabb csökkenése reagálásra ösztönzi a jegybankokat. Az Európai Központi Bank esetében ez a szóban forgó mennyiségi lazítási program első negyedéves megvalósulását jelentheti, míg hazai szinten tovább erősíti az MNB újabb kamatcsökkentésére vonatkozó várakozásokat. 

„Fontos következménye lehet a tartósan alacsony olajárnak az is, hogy az energiaimportőr országok - tehát gyakorlatilag a teljes Európai Unió - gazdasági kilátásai javulni tudnak. Világszinten pedig akár 0,5 százalékponttal is javulhat 2015-ben a gazdasági növekedés a jelenlegi számítások szerint. A várható vállalati profitnövekedés miatt tehát rövidebb távon gondolkodva mindenképpen érdemes részvényeket, ezen belül is főként európai papírokat venni, mivel az olajár csökkenés egy újabb hajtóerő lehet a tőzsdék számára” – tanácsolja Horváth István. „Befektetési szempontból a nyersanyagok 2014-ben ugyan nem teljesítettek jól, és még további áresés is elképzelhető, de bátor befektetőknek több éves időtávban gondolkodva már érdemes lehet beszállni a nyersanyagokba” – tette hozzá a szakember. 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Alapkezelő

A K&H Alapkezelő 1997 óta a hazai befektetési piac egyik vezető szereplője, a tőke- és hozamvédett alapok piacának első számú képviselője. A K&H Alapkezelő az innovatív termékfejlesztés mellett az ügyfelek tájékozottságának, tudásának növelésére is jelentős hangsúlyt fektet. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 172 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 733 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 24,8 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -32,5  milliárd forint

K&H Alapkezelő
2014. szeptember 30-án:
teljes kezelt vagyon:  980,5 milliárd forint
K&H alapokban kezelt vagyon: 850,0 milliárd forint
intézményi ügyfelek kezelt vagyona:  130,5 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 123,9 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,6 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint