még mindig mélyponton a cafeteria

Továbbra is mélyponton van a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, a következő egy évben a kkv-k mindössze 41%-a fogja ilyen módon támogatni dolgozóit. „Immár harmadik negyedéve tízből csupán közel négy vállalkozás készül valamilyen cafeteriával is kiegészíteni munkavállalói fizetését. A különböző elemek közül továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb, minden negyedik cég kívánja alkalmazni a jövőben. Ezt követően a munkába járás költségtérítése (18%) a leginkább preferált juttatási forma, ráadásul közel duplájára,10%-ról 18%-ra ugrott az ezzel számoló cégek aránya év végéhez képest. A harmadik helyen kivételesen a pénzbeli jutalom áll (13%), holott a felmérés készítésekor még nem volt ismert a kormány azon szándéka, amely szerint maximum húszezer forintig készpénzesítenék a cafeteriát. A SZÉP Kártya ezzel lekerült a trónról (9%), jelenleg ez a negyedik legnépszerűbb juttatási forma” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

 

Érdemes arra figyelni, hogy a két évvel ezelőtt, azaz 2014-ben feltöltött SZÉP Kártya egyenlegek idén május végén járnak le. A K&H SZÉP Kártya birtokosok 15%-a rendelkezik május 31-én lejáró egyenleggel, összesen 283 millió forintot kellene elkölteniük a hónap végéig. A zsebek közti megoszlásból jól látszik, hogy a K&H SZÉP Kártya tulajdonosok szeretik minél változatosabban eltölteni szabadidejüket, hiszen a sokrétű felhasználási móddal – strandbelépő, színház- és koncertjegy, múzeumi, állatkerti vagy kalandpark belépő, uszoda- és fitnesz bérlet – bíró szabadidő alszámlán (26%) van a legkevesebb elköltendő összeg. A vendéglátás alszámlánál 31%, a szálláshely alszámlánál pedig 43% ez az arány. A három zseb együttes értékét nézve a lejáró összegek 93%-a 50 000 forint alatti. „A Pünkösdi hosszú hétvége szinte adja magát, így aki pihenésre, szórakozásra vagy éppen sportolásra vágyik, ne hagyja ki a kínálkozó alkalmat” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

 

A különböző méretű cégek igen eltérő arányban nyújtanak cafeteriát munkavállalóiknak, azonban az jól látszik, hogy a cégmérettel párhuzamosan ez egyre növekszik. Míg a mikrovállalkozások mindössze egyharmada (34%) ad béren kívüli juttatást, addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány jóval kedvezőbb (49% és 52%). A középvállalkozásoknál azonban ez jelentős visszaesés, hiszen év végén még a cégek 70%-a vélekedett így. A különböző szektorokat tekintve egyedül a kereskedelemben terveznek a vállalkozások az átlagnál alacsonyabb arányban cafeteriát alkalmazni (36%), tehát az itt dolgozók számíthatnak a legkevésbé béren kívüli juttatásra. 

 

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. 

A legutóbbi felmérés 2016. február 26. – március 11. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

 

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2015. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 1076 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

 

 

2015. december 31-én:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 222 milliárd

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 2 582 milliárd

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 38,1 milliárd 

 

2015. december 31-én:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 11,9 milliárd

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 142,5 milliárd

biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 3,4 milliárd

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 1,9 milliárd