meglepő, de nem a betörőktől kell a legjobban félteni a lakást

A K&H Biztosító egy korábbi, online felmérése szerint az internetezők körülbelül kétharmada szenvedett már lakáskárt. Leggyakrabban üvegkár keletkezett, illetve beázás vagy csőtörés történt. A panellakásban élőknél jellemzően a beázás fordul elő, míg a családi házban üvegkár és villámkár a leginkább jellegzetes káresemény.

Érdemes erre akkor is gondolni, amikor egy hosszú hétvégére elutazik a család. Bár a legtöbben a betöréstől félnek ha elutaznak, a felmérés szerint ez csak a negyedik leggyakoribb káresemény. Elutazás előtt ellenőrizzük, becsuktunk-e minden ablakot, hiszen a hirtelen feltámadó szél kitörheti az ablaktáblát. A csöpögő, folyó csapok ellenőrzése, elzárása is nagyon fontos, mivel már néhány órás távollét esetén is eláraszthatjuk a fürdőszobát vagy az alsó szomszédot.

„Ha egy társasházi lakásában csőtörés történik, több lakást is súlyosan megrongálhat a kiömlő víztömeg. Ilyen esetben jóval magasabbra rúghat a társasház lakóinak okozott kár mértéke, mint amit a biztosított lakása elszenved. Érdemes számba venni a korábbi évek alatt beszerzett új berendezéseket, bútorokat, sőt, szoftvereket, ugyanis ezekre a vagyontárgyakra is kiterjedhet a lakásbiztosítás. Javasolt évente ellenőrizni, hogy az ingóságokra vonatkozó szerződésben foglalt biztosítási összeg tényleg fedezi-e esetleges pótlásuk vagy javításuk költségét. Ezt nagyon sokan elmulasztják. Általános probléma az ebből fakadó alulbiztosítás, ami legfőképp az ügyfeleknek nem előnyös, hiszen ha nem kértek a mindenkori vagyoni helyzetüknek megfelelő, pontos értékkövetést,  vagyontárgyaik esetleges megrongálódása vagy ellopása esetén a kárukat a biztosításuk csak részben fedezi” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Biztosításkötéskor ezért érdemes pontosan megismerni az alulbiztosítás következményeit és tájékozódni, milyen egyéb  helyzetekben nyújthatnak segítséget a konstrukció kiegészítő fedezetei.

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 219 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 140 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2013. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 212 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2562 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 17,4 milliárd HUF

K&H Biztosító
2013. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,5 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 116,6 milliárd HUF
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,9 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,2 milliárd HUF