megtorpant a kkv-k lendülete

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 10 pontot csökkent, így jelenleg 1 ponton áll. „Az utóbbi öt évben egy kisebb-nagyobb megszakításokkal tarkított emelkedő trend jellemezte a hazai vállalkozások egy éves várakozásait. Ez a tendencia most megtörni látszik, hiszen a mostani 10 pontos csökkenés jelentősnek mondható. A várakozások azonban még ezzel együtt is fél éve a pozitív tartományban vannak, amire az index 12 éves történetében még nem volt példa ” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. 
A 10 pontos csökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy a vállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül nagyot zuhant a közterhek és a vállalati hitelkamatok várt változásának megítélése, továbbá az eddigieknél negatívabban értékelték az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseit is.

magasabb adók és hitelkamatok a láthatáron

Az index csökkenése főként annak tudható, hogy a közterhekre vonatkozó eddigi pozitív várakozások alábbhagytak, és akik eddig adócsökkentésben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. „Az előző időszaki index felmérése óta világossá vált, hogy a járulékcsökkentéssel együtt járó minimálbéremelés jelentős terhet jelent a vállalkozásoknak. Ezt mutatja, hogy  tavaly év végén a járulékcsökkentés bejelentésének hatására az előző negyedévben a vállalkozások közel egyharmada (30%) bízott csökkenő közterhekben, ami mostanra több mint a felével, 12%-ra esett vissza. Ezzel párhuzamosan 14%-ról 25%-ra nőtt a növekvő adókkal és járulékokkal tervezők aránya” – mondta el a szakértő. Ezzel összefüggésben a kormányzat tevékenységéről is meglehetősen negatívan nyilatkoztak a cégek: az előző negyedévi 14%-hoz képest több mint dupla annyian (30%) vélik úgy, hogy az elmúlt hónapok intézkedései – mint például a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, a változó cafeteria szabályok vagy a vártnál kisebb járulékcsökkentés – rontottak versenyképességükön. 

„A vállalkozások az NHP március 31-i kifutását meglehetősen negatívan fogadják, hiszen feltehetően emiatt duplázódott meg a növekvő hitelkamatokra számító cégek aránya (21%), a szektor átlagosan 0,4%-os díjnövekedést valószínűsít. Pedig az NHP lezárulta után is kedvező feltételekkel kaphatnak finanszírozást a vállalkozások, amit például a még két évig elérhető uniós garanciaprogrammal (COSME) tudunk megvalósítani” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.

A hangulat minden árbevétel-kategóriában és ágazatban alább hagyott. A kisvállalkozások várakozásai romlottak leginkább, 15 pontról 3-ra süllyedt, míg a mikrovállalkozások visszaestek a mínusz tartományba (-3 pont). A középvállalatok optimizmusa is mérséklődött valamelyest, de szokásos módon ők a legoptimistábbak, hiszen várakozásaik már másfél éve stabilan a pozitív tartományban vannak (18 pont). Az ágazatok közül ismételten az agrárcégek hangulata a legjobb (7 pont), amelyet kissé lemaradva a kereskedelem követ (3 pont), míg az ipari és szolgáltató szektor várakozásai egyaránt 1 ponton állnak.  

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2017. február 22. – március 7. között történt.
A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:
mikrovállalkozások (0 - 100 millió Ft)
kisvállalkozások (101 - 300 millió Ft)
középvállalkozások (300 - 2 milliárd Ft)
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint