milliós károkat okoz a nyaralók késői téliesítése

Milliós károkat előzhet meg, aki idejében gondoskodik nyaralója téliesítéséről. A sok esetben igen egyszerű műveletek felesleges halogatása óriási veszteséget tud okozni, akár egy, a kertben az éjszakai fagyban szétrepedt kerti csapból napokig ömlő víz után is több százezer forintos vízszámla érkezhet. A hanyagság okozta károkat ráadásul a biztosítás sem feltétlenül téríti meg. A nyaralók ezért is külön figyelmet érdemelnek az ősz beköszöntével.

A télen nem használt ingatlanok „konzerválása” néhány egyszerű munkafolyamattal megoldható, melyek nem is költségesek: a téli álom előtti intézkedések költségeinek legnagyobb része legfeljebb az útiköltség, spórolni tehát nem érdemes. A legtöbb nyaralótulajdonos szeptember végén már akkor is alig-alig használja az ingatlant, ha a jelenleginél kellemesebb a vénasszonyok nyara. Az iskola beköszöntével, a munka újra teljes gőzre kapcsolásával sok családnak már nem jut ideje kedvenc nyaralóját használni a hétvégeken. Közismert, hogy az üresen, felügyelet nélkül álló ingatlanok könnyebben amortizálódnak, sok esetben azonban mindehhez a tulajdonosok késlekedése is hozzájárul.

„Az egyre szélsőségesebb hőmérsékletingadozások nyomán egyre nehezebb kiszámítani, mikor jönnek az első talajmenti fagyok. Egy hirtelen jött októberi hidegfront a házakban aligha okoz még kárt, de a kerti csapokat, vagy az azt ellátó csőrendszert már könnyedén megrongálja, okozhat ráadásul olyan kárt is, amelynek a tünete nem jelentkezik azonnal. Egy enyhén megfagyott vezeték például eltörhet akkor is, amikor újra nyomás alá kerül, s hatalmas veszteséget okozhat” – figyelmeztet dr. Kéringer Csaba, a K&H Biztosító Nem-élet termékmenedzsment és kockázatvállalás vezetője. A szakember hangsúlyozza: „a fagyás évente tízmilliós károkat okoz az ingatlanok körül, a következményével pedig sok esetben már túl későn szembesül a tulajdonos.”

A hosszabb időre felügyelet nélkül hagyott ingatlanokban érdemes elzárni a vizet, a gázt (feltéve, hogy nem fűtünk vele) és áramtalanítani. Nem csupán a fagyás miatt, hanem azért is, mert a vezetékek bármikor meghibásodhatnak: a sérült víz- és gázvezeték, a zárlatos elektromos hálózat nemcsak, hogy tűzveszélyes, de ha a tulajdonos nem veszi észre, sok százezres közüzemi számlát is okozhat, ha hetekig, hónapokig szivárog a víz, a gáz, vagy épp egy zárlat miatt pörög a villanyóra. A legnagyobb károk a nyaralók esetében éppen abból adódnak, hogy a tulajdonosok több nap, vagy akár hét késéssel szembesülnek a történtekkel.

A télen nem használt ingatlanokban a vizet még szeptemberben érdemes elzárni, a főcsap elzárása után minden csapból kiereszteni a nyomást. Így elkerülhető, hogy a csövekben maradt víz okozzon károkat. A kerti csapok elzárásánál fontos, hogy a fagycsap zárását követően a nyári csapot nyitva kell hagyni, hogy kiderüljön, ha a fagycsap már nem zár jól, de azért is, hogy télire ne maradjon nyomás alatt a vezeték.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy az aknákban lévő vízórákat még elzárt csapok esetén is érdemes becsomagolni télire, nehogy a mérőnél fagyjon el a rendszer egy zordabb hideg idején. Ez ugyanis hosszas és gondterhes vitára vezethet a vízszolgáltatóval.

„A téliesítés fontos eleme, hogy felírjuk a víz-, áram- és gázmérők állását, majd kis idő múltán ellenőrizzük, hogy van-e bárminemű fogyasztás. Ha időben tesszük meg ezt, akkor még a tél beköszönte előtt meggyőződhetünk arról, hogy nincs semmilyen szivárgás, rendellenesség” – magyarázza a szakértő, hozzátéve: ha fogyást tapasztal a tulajdonos, annak haladéktalanul a végére kell járni.

A nyaralók télen a tolvajok kedvenc célpontjai. Éppen ezért érdemes a biztonsági zár mellett riasztóberendezéssel is védeni az épületet.

K&H Csoport
Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 220 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

főbb adataink:

K&H Bank
2013. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 224 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2570 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2013. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,7 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 118,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,7 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,4 milliárd forint