nem javult tovább a vállalkozások bizalma

Az elmúlt egy év folyamatos növekedése után a harmadik negyedévben nem javult tovább a vállalkozások bizalma, a hazai vállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index -10 ponton stagnál. A változatlan eredmény mögött azonban az áll, hogy a kkv-k helyzetét leginkább meghatározó tényezők nagymértékben, de ellentétes irányba mozogtak, így azok hatásai kioltották egymást. Nagyot javult a kkv-k közterhek változásra vonatkozó várakozásai, miközben pénzügyeik és versenyhelyzetük alakulását pesszimistábban látják jelenleg - derül a ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.

 K&H kkv bizalmi index - az előző negyedévhez hasonlóan - a harmadik negyedévben is -10 pontot ért el, ami azt jelenti, hogy nincs változás az index értékében, megállt a korábbi emelkedés. „Az index stagnálása mögött valójában az áll, hogy a vállalkozások helyzetét meghatározó több tényező is jelentősen elmozdult, ugyanakkor ellentétes irányba, így azok hatásai kioltották egymást. 2014 harmadik negyedévében legnagyobb mértékben, mintegy 20 ponttal, a közterhek várt változását jelző részindex emelkedett, aminek oka, hogy számottevően lecsökkent a növekvő közterhekre számító vállalkozások aránya. Jelenleg a vállalkozások csupán 30%-a véli úgy, hogy a következő egy év során növekedni fognak az adó- és járulékterhek, ami négy éve a legalacsonyabb érték” - tájékoztatott Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.   

Saját versenyhelyzetük megítélésével kapcsolatban azonban jelentősen pesszimistábbak lettek a cégek. A megkérdezett cégvezetők csupán 23%-a gondolja úgy, hogy javulni fog helyzetük a versenytársaikhoz képest. Nagyobb csökkenés tapasztalható még a vállalati hitelkamatok várt változásával kapcsolatban is, mivel a jegybanki kamatcsökkentési ciklus befejeztével a kkv-k ismét a hitelkamatok nagyobb mértékű, 0,8 százalékpontos emelkedését valószínűsítik. Pénzügyeiket is pesszimistábban látják jelenleg a vállalkozások, hiszen a harmadik negyedévben az árbevétel esetében 1 százalékponttal, míg a nyereségnél 0,5 százalékponttal kisebb növekedésre számítanak a második negyedévhez képest. 

A cégméretet tekintve az látható, hogy a kkv szektoron belül a jellemzően leginkább optimista középvállalkozások bizalma is most enyhén a negatív tartományba fordult, és -4 ponton áll. Ezzel együtt továbbra is a mikrocégek várakozásai a legnegatívabbak, hiszen még a legutóbbi 7 pontos emelkedést követően is -12 ponton áll. A kisvállalkozások várakozásai 8 pontos csökkenés után most -9 ponton tartózkodik. 

Ebben a negyedévben a szolgáltatások és a mezőgazdasági szektor bizalma fordult el pozitív irányba, főként annak köszönhetően, hogy nőtt a közterhek csökkenésére számítók aránya, illetve a pályázati források megítélésével kapcsolatban is javulás történt. Ezzel szemben az ipari és a kereskedelmi cégek várakozásai romlottak az elmúlt negyedévben, vélhetően azzal összefüggésben, hogy a belföldi és az export kereslet tényleges élénkülése elmarad az év eleji felfokozott várakozásoktól. Az ipari cégek ezért az előző negyedévhez képest kisebb árbevétellel és nyereséggel kalkulálnak.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik.  

A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2014. szeptember 2-15. között történt.
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

 

Főbb adataink:

K&H Bank
2014. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 177 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 370 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 15,8 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -40,5 milliárd forint

K&H Biztosító
2014.június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,3 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 119,7 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,8 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,3 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu