nem mindegy hol dolgozik, ha cafeteriától van szó

A félévkor tapasztalt enyhe javulást követően folytatódik a gyakorlatilag négy éve tartó csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya. Jelenleg a vállalkozások mindössze 39%-a kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ez az utóbbi tíz év legalacsonyabb aránya. „A 2008-as csúcsidőszakhoz képest most fele annyi kkv tervez béren kívüli juttatásokkal. A különböző elemek népszerűsége egyaránt csökkent az előző negyedévhez képest, egyedül az utazási hozzájárulásnál történt enyhe javulás. Továbbra is egyértelműen az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, annak ellenére, hogy 32%-ról 28%-ra csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik a közeljövőben szeretnék alkalmazni. Ezt követi a közlekedési költségek megtérítése (17%) és a SZÉP Kártya (10%), míg a pénzbeli jutalmat nyújtó cégek aránya a felére esett vissza (5%)” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. 

A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. Az ipari, építőipari és a mezőgazdasági cégek harmada tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg a kereskedelmi (40%) és a szolgáltató (42%) szektorban ennél kedvezőbb a helyzet. A különböző méretű cégek közül a mikrovállalkozások alkalmazottai számíthatnak a legkevésbé (35%) cafeteriára, a kis- és középvállalkozásoknál viszont ez az arány egyaránt 43%. 

Régiós szinten jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának gyakoriságát illetően. „Dél-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek 48%-a fogja támogatni dolgozóit a béren kívüli juttatások valamelyikével, ezzel szemben Észak-Magyarországon csupán fele ennyi cég gondolkozik így” – tette hozzá a szakember. 

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. 

A legutóbbi felmérés 2015. augusztus 26 – szeptember 8. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 935 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. június 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt években mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 185 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 509 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 15,9 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,1 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,2 milliárd forint