nincs igény beruházási hitelre

A vállalkozások beruházási szándéka kisebb-nagyobb kiugrásoktól eltekintve több éve csökkenő tendenciát mutat, aminek hatása egyértelműen visszaköszön a nemzetgazdasági beruházások 2009 óta tartó csökkenő trendjébe. A tapasztalataink alapján jelenleg is főként a forgóeszköz hiteleket igénylik a vállalkozások, miközben alig van kereslet beruházási hitelre. Ez pedig azt jelenti, hogy a közeljövőben sem várható a kkv szektorban a beruházások számottevő növekedése. „Mivel az elmúlt hónapokban számos kritika érte a bankszektort arra vonatkozóan, hogy nem hajlandók finanszírozni a hazai vállalkozások, megvizsgáltuk annak lehetséges hatását, ha a jelenlegi piaci ajánlatoknál kedvezőbb feltételekkel jutnának hitelhez a cégek. Az eredmények egyelőre nem túl biztatók. Azoknak a cégeknek, amelyek a következő egy évben nem terveznek beruházást, csupán töredéke (8%) jelezte, hogy kedvező hitelfeltételek esetén biztosan beruházna idén, és további 10%-uk venné fontolóra a fejlesztést” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

Valamivel jobb ez az arány azon cégek körében, akik egyébként is terveznek valamilyen beruházást. Az idén fejleszt megvalósítani szándékozó vállalkozások 14%-a mondta, hogy növelnék a beruházásra fordított összeget, vagy más fejlesztésekben is gondolkodnának, amennyiben kedvező feltételekkel kapnának hitelt. A kedvezményes forrásból megvalósított beruházás fő céljának a gépeket, berendezéseket (34%), az ingatlanokat (30%) és az informatikai fejlesztéseket (29%) jelölték meg legnagyobb arányban a megkérdezett cégvezetők. „A célzott felmérés eredményei alapján elmondható, hogy kevésbé a hitelkínálat az oka annak, hogy a vállalkozások jelenleg nem szándékoznak beruházni. Az okok sokkal inkább abban keresendők, hogy a kkv-k egyelőre a folyamatosan változó szabályozási, adózási és piaci környezethez, az instabil és alacsony szintű belső fizetőképes kereslethez próbálnak alkalmazkodni, és nem terveznek hosszú távra, így több év alatt megvalósítandó projektet sem indítanak el” – hangsúlyozta a kkv szakértő.
„Öröm az ürömben, hogy a kutatás adatai alapján az idénre tervezett IT beruházások tekintetében jelentős növekedés tapasztalható, ami leginkább az eddig elhalasztott informatikai beruházások idei megvalósítására enged következtetni” – tette hozzá Németh László.  

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság vezetőjének megkérdezésével történik.  
A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2012. november 30. és december 12. között történt.
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 226 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

főbb adataink:

K&H Bank 
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 215 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2462 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 20,5 milliárd forint

K&H Biztosító 
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 106,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint