Növekedési Hitelprogram: van igény a folytatásra

A Növekedési Hitelprogram első szakaszában a vállalkozások több mint kétharmada hallott a kedvezményes hitellehetőségről, többségük azonban akkor nem élt, vagy nem tudott élni a lehetőséggel. A vállalkozások úgy látják, inkább a nagyobb cégek tudtak részt venni a programban. Máskülönben a szektor beruházásainak növekedéséhez fontosabbnak gondolják a kedvező piaci lehetőségeket és gazdasági kilátásokat, mintsem a kedvezményes forrás biztosítását – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.

A K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérésében 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozást kérdeztek meg arról, miként vélekednek a Növekedési Hitelprogramról. „A felmérés az NHP erős véghajrája után pár nappal készült, ezért meglepő, hogy a megkérdezett vállalkozások csupán 72%-a hallott a programról. Közülük a legtöbben (63%) egyáltalán nem foglalkoztak a hitel nyújtotta kedvező lehetőségekkel, közel minden hetedik cég pedig mindössze az érdeklődésig jutott el. A felmérés adatai szerint a hitelprogram első szakaszában azonos arányban vannak azok a vállalkozások, amelyek kaptak hitelt, és azok a cégek, amelyek ugyan igényeltek, de nem kapták meg. Akik érdeklődtek a program iránt, de mégsem vettek részt, leginkább azzal indokolták ezt, hogy nem feleltek meg a feltételeknek” – tájékoztatott az eredményekről Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. 

A kedvezményes hitel felhasználásáról eltérően vélekednek azok a cégek, amelyek kaptak hitelt és azok, amelyek nem. Azok a vállalkozások, amelyek részt vettek a programban, leginkább forgóeszköz finanszírozásra fordították a kapott forrást, ezt követte a hitelkiváltás, illetve egy folyamatban lévő beruházás támogatása. Ezzel szemben azok a vállalkozások, amelyek végül nem vettek részt a programban, elsősorban egy már korábban tervezett beruházást indítottak volna el a kedvezményes hitellel. Ezt követő leggyakoribb célként a meglévő forint hitelük kiváltását, illetve a devizahitel kiváltást jelölték meg.

„A Növekedési Hitelprogram első szakaszának nagy sikere ellenére a megkérdezett cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a kedvezményes hitelkeretből inkább a nagyobb vállalkozások részesültek, semmint a mikro- és kisvállalkozások. Emellett a megkérdezett vállalkozások közül jóval többen (51%) gondolják úgy, hogy a kkv-k beruházásai inkább a piaci lehetőségeken, gazdasági kilátásokon és a környezeten múlik, mint akik szerint a kedvezményes hitelakciók tartósan növelni tudják a kkv beruházásokat (34%)” – mondta el hozzá Németh László.  

„A Növekedési Hitelprogram folytatását illetően egyértelműen van igény a kkv-k részéről. Az október elsején elindított második szakasz azonban előre láthatóan főként azokat a vállalkozásokat fogja mozgósítani, akik már részt vettek az első körben, illetve tervezték azt, de valamilyen oknál fogva ez az első programban nem sikerült. Azok közül a vállalkozások közül, akik az első körben nem vettek részt, csupán minden harmadik jelezte, hogy a második szakasz érdekli őket. Az egyes szektorokat tekintve úgy tűnik, a mezőgazdasági cégek lesznek a legaktívabbak a második körben, mivel 51%-uk jelezte, hogy részt kíván vennibenne, míg a többi szektor esetében ez az arány csak 46%. 

a K&H kkv bizalmi index kutatásról
A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság vezetőjének megkérdezésével történik.  
A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2013. szeptember 6. és szeptember 19. között történt.
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 228 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

főbb adataink:

K&H Bank
2013. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 224 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2570 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2013. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,7 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 118,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,7 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,4 milliárd forint

Kapcsolattartó

Csordás Emőke

Well PR Ügynökség
  • 30-221-3611, 350 7390
  • 350 7393
  • e.csordas@well.hu, sajto@kh.hu
  • www.kh.hu