probiotikus, de nem joghurt, mi az?

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a fogyasztók igényei az élelmiszerekkel kapcsolatban. Manapság a táplálkozás célja túlmutat az éhségérzet megszüntetésén és a mindenképp szükséges tápanyagok biztosításán, mivel egyre inkább hisszük, hogy az elfogyasztott élelmiszerek közvetlenül felelnek az egészségünkért, hozzájárulhatnak a betegségek megelőzéséhez, és javíthatják a fizikai és mentális állapotot. Ebben a tekintetben kiemelkedő szerepet játszanak a funkcionális, azaz egészségvédő vagy betegség-megelőző jellemzőkkel rendelkező élelmiszerek, amelyekhez a probiotikumokkal dúsított termékek is tartoznak.

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva az emberi szervezetre jótékonyan hatnak, erősítik az immunrendszert és segítik az emésztést. A kereskedelemben jelenleg kapható probiotikus termékek többsége tej, illetve tej alapú készítmény, amelyeket különböző okok folytán a népesség jelentős része nem fogyaszthat. Számukra a nem tej alapú probiotikus termékek lennének az ideálisak, mint például a zöldségek, gyümölcsök, illetve gabona alapú élelmiszerek. Farkas Nikoletta Annamária, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója ezt felismerve néhány gyümölcslé probiotikus baktériumokkal történő fermentálhatóságát, azaz erjeszthetőségét kutatja. A fiatal szakember tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának második helyezését.

„Számos tanulmányt megvizsgálva bebizonyosodott, hogy nemcsak a fogyasztók számára, de a baktériumoknak is megfelelőek a különféle ásványi anyag és antioxidáns tartalmú gyümölcsök. Ennek következtében kutatómunkám során háromféle 100%-os gyümölcslevet (homoktövis, kajszibarack és körte) vetettem alá különböző baktériumtörzsekkel való erjesztésnek, valamint azt is megvizsgáltam, hogy a vegyes kultúrák alkalmazása miként érvényesül a gyümölcslevekben” – mondta el Farkas Nikoletta Annamária.

„Az eredményeim ígéretesek, az alkalmazott gyümölcslevek különböző arányú keverékeiből elkészített probiotikus multilé egy teljesen új termékként léphetne a piacra. Elképzeléseim szerint ez a termék elsősorban a laktóz intoleranciában, tejfehérje allergiában szenvedők, vegetáriánusok, valamint a vallási okokból a tejet elutasítók számára lehetne megoldás a mindennapokban” – tette hozzá Farkas Nikoletta Annamária.         

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2016. március 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 880 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink: 

K&H Bank 2016. 1. negyedévben:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 234 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 568 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,3 milliárd forint 

K&H Biztosító 2016. 1. negyedévben:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált):  11,56 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 149,7 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,16 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,84 milliárd forint