felnőtté válás, házasság, gyerek, nyugdíj

a fontos élethelyzetek a pénzügyeket is befolyásolják

Ahogy növekszik a gyerek, új ruhatár kell. Ahogy bővül a család, úgy egyre nagyobb lakásra van szükség, míg ha kirepülnek a gyerekek, a szülők ismét kisebb ingatlanra váltanak. Ezzel párhuzamosan hol hitelre van szükségünk, hol erőteljesebb megtakarításba kezdünk, akár azért, mert autót szeretnénk vásárolni, akár azért, mert egyre öregedő társadalmunkban is elegendő nyugdíjat szeretnénk. A pénzügyeinket is karban kell tehát tartani ahhoz, hogy az aktuális élethelyzetünknek megfelelő igényeinket kielégíthessük – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

Számos fordulópont van az életünkben, amikor a sorsunkat befolyásoló döntéseket kell hoznunk. Ezzel párhuzamosan nemcsak a személyünkkel, társunkkal, lakásunkkal, autónkkal, de pénzügyeinkkel kapcsolatban is dönteni kell. Ugyanúgy, ahogy a család bővülésével szűkössé válhat a lakásunk, ezért váltunk, a pénzügyeinket is időről időre át kell vizsgálni, és aktualizálni az élethelyzetnek megfelelően.

Mik azok a fordulópontok az ember életében, amikor érdemes átvizsgálni a pénzügyeket? Amíg az ember kiskorú, a szülei tartják el, tőlük kap zsebpénzt, ők fizetik a ruhákat, ételt, iskolaszereket, különórákat. Felnőve azonban egyre több pénzügyi döntést önállóan akar meghozni a fiatal, majd eljön az idő, amikor párt választ és különköltözik. Sajnos a K&H jóléti indexe azt mutatja, hogy a pályakezdők nagy hányada akár még 30 évesen is otthon lakik, míg 10-20 évvel ezelőtt ilyenkor már a családalapítás volt soron. Ahhoz, hogy a fiatal pár önálló otthonhoz juthasson, vagy bérelniük kell ingatlant, vagy vásárolni kell egy lakást. Első ingatlanként még megfelel a garzon vagy egy másfél-két szobás lakás, épp ezért leginkább a 60 négyzetméter alatti ingatlanokra van a legnagyobb kereslet, de a kis lakások ára épp ezért nem feltétlen mozog az alacsony árkategóriában. 

Folyamatosan érdemes nyomon követni az albérletárak és hitelkamatok alakulását. Akiknek van valamennyi kezdőtőkéje, megtakarítása, a jelenlegi albérletárak és az alacsony kamatkörnyezet figyelembevételével például érdemesebb a lakásvásárlást megfontolniuk. A 60-100 ezer forintos bérleti díjakkal szemben egy 5 millió forintos, 20 éves futamidőre igényelt lakáshitel havi törlesztőrészlete most 30 000 forint körül alakul.

A hitelfelvétel előtt ugyanakkor mindenképp érdemes alaposan átgondolni, hogy mekkora havi törlesztést tudunk vállalni és számolni kell a kamatlábak esetleges emelkedésével is. Bár a fiatalok okkal bízhatnak abban, hogy karrierjük során nő majd a jövedelmük, de figyelembe kell venni azt is, hogy gyermekvállalás mellett miként alakulnak majd a bevételeik, illetve kiadásaik.

Ahogy érkeznek a gyerekek, szükség lehet nagyobb otthonra, ezért ebben az élethelyzetben is sokan vállalnak hosszú távra hitelt, ilyenkor sokszor gyengül a megtakarítási hajlandóságunk. Szülővé váláskor már a gyerekek jövőjére is gondolni kell, itt is a hosszú távú megoldásokra érdemes koncentrálni: lakáscélú előtakarékosság, életbiztosítás, megtakarítási számla, de a nyugdíj-előtakarékosságot sem korai elkezdeni.

Ez utóbbi azért is olyan fontos, mert az ENSZ nemrég publikált demográfiai előrejelzése szerint 2050-re a jelenlegi 9,8 millióval szemben 8,3 millió lesz hazánk lakossága, vagyis két dolgozónak kell eltartania majd egy nyugdíjast. ”Körülbelül havi 20 ezer forintot kellene 30-40 éven át félretenni ahhoz, hogy megfelelő színvonalon élhessenek a mai fiatalok nyugdíjasként is. Nyári felmérésünk szerint míg a pályakezdő fiatalok 75 százaléka állítja, hogy ha váratlanul kapna 1 millió forintot, akkor annak döntő részét megtakarítaná, a gyakorlat azt mutatja, még egészen kis összeget sem tudnak rendszeresen félretenni” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a pénzügyi tudatosságra nevelést éppen ezért már gyerekkorban el kell kezdeni.

 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu