teljes szemléletmódváltást követel a klímaváltozás

A talaj létezését magától értetődőnek vesszük, azonban annak minősége – a túlnépesedés mellett – a szélsőséges időjárás és a környezeti problémák miatt folyamatosan romlik. „Az átlagos középhőmérséklet mérése óta (1901) 2018 volt a legmelegebb év, ráadásul a tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló után történt. Emellett a csapadékviszonyokat tekintve is a szélsőségesek jellemezték az elmúlt nyarat. Ezek az adatok jól mutatják, hogy milyen trendre kell felkészülnie a mezőgazdaságnak a következő években, ami egyértelműen a gazdálkodók szemléletmódváltását és egy új agrárszakértői generáció kinevelését igényli” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Prof. Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora, az MTA doktora a klímaváltozás talajművelésre gyakorolt hatásainak bemutatásakor kihangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés a csapadékviszonyok szokatlan, szélsőséges hullámzásával jár, amely plusz tevékenységek elvégzésére kényszerítheti a gazdálkodókat. ”Az egyre gyakoribb enyhe, száraz és szeles téli időjárás miatt egyre inkább kulcsfontosságú az őszi szántás után a talaj elmunkálása, amellyel elkerülhetjük annak kiszáradását. Ezzel szemben nyáron a foltokban lehulló, intenzív esőzésekkel és az aszályos időszakok váltakozásával kell számolni, így a kritikus nyári hónapokban akár felszíntakarásra is szükség lehet, hogy megőrizzük a talaj nedvességét. Mindezek mellett nagyon fontos a humusz megőrzését segítő módszerek alkalmazása, ugyanis a szerves anyagban gazdag termőföld sokkal több vizet tud megkötni, mint az agyagos talaj” – mondta el a szakember.

„Elengedhetetlen továbbá a talaj állapotának ismerete és rendszeres ellenőrzése is, hogy tudjuk, hol kezdődik a tömör talajréteg és az milyen vastag. Az intenzív esőzések után a korábban már fellazított talaj is visszatömörödik, emiatt kevesebb vizet tud befogadni” – hangsúlyozta Prof. Dr. Birkás Márta.

Zsigó György, okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök előadásában rámutatott arra, hogy egyre több növényvédelmi kihívással is számolni kell a jövőben a klímaváltozás hatásaként. Ilyen például a hazánkban eddig nem vagy csak nagyon ritkán megjelenő kártevők elszaporodása. „A kártevők terjeszkedéséért többek között a világkereskedelmi határok kinyitása a felelős, de emellett a szándékos behozatal, a növényházakból megszökő és a turistákkal „potyautasként” érkező kártevők is jellemzők. A mediterrán éghajlatról érkező fajokra – mint az elmúlt években elszaporodó hársbodobács, a selyemfényű puszpángmoly vagy a foltosszárnyú muslica – különösen oda kell figyelni,  ugyanis ezek a fajok rendkívül strapabírók, és minden probléma nélkül áttelelnek nálunk akár -20 fokon is. A gazdák a permetezésen és a növények rendszeres átvizsgálásán túl azzal tudják a leginkább megakadályozni ezeknek a kártevőknek a további szaporodását, ha nem csak a jó, de a rossz termést is leszüretelik” – mutatott rá a lehetséges védekezési módokra Zsigó György.