tényleg akadálymentes, amit annak mondanak?
Hazánkban körülbelül 1,6 millió ember érzi magát akadályoztatva a mindennapi tevékenységek elvégzésében. A speciális igényű emberek számára meghatározó, hogy mennyire tudják magukat jól érezni egy nyilvános helyen: be tudnak-e jutni kerekesszékkel az épületbe, elférnek-e az asztalok között, tudják-e használni a mosdót. A Magyar Parasport Napja alkalmából a Magyar Paralimpiai Csapatot hosszú évtizedek óta támogató K&H rámutat arra, hogy sokszor nem is biztos, hogy akadálymentes az, amit annak mondanak.
A magyar társadalom egyhatoda él valamilyen akadályoztatással –például mozgásában, látásában, hallásában korlátozott vagy értelmi fogyatékossággal él. Bár ma már sok helyszín tünteti fel magát akadálymentesnek, a gyakorlatban azonban gyakran kiderül, hogy a fogyatékkal élők nem tudnak bejutni, vagy az épületen belül vannak akadályoztatva, nem tudnak megfelelően közlekedni, kommunikálni, fogyasztani. „A Magyar Paralimpiai Csapat Pénzintézeteként 18 éve veszünk részt olyan rendezvényeken, ahol a szervezőknek számba kell venniük az összes, fogyatékossággal élők számára lényeges szempontot ahhoz, hogy a speciális igényű emberek is jól tudják érezni magukat” – emelte ki Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője. „Számunkra is fontos, hogy pénzintézetként minél akadálymentesebbé tegyük a személyes és online ügyintézést ügyfeleink számára. Jelenleg ügyfélpontjaink 80 százaléka akadálymentes, országszerte 157 bankfiókban várjuk speciális igényű ügyfeleinket.”
A fogyatékossággal élők számára alapvető, hogy az akadálymentesnek nyilvánított hely teljes mértékben használható legyen számukra, hiszen a részleges akadálymentesség is azt jelenti számukra, hogy nem tudnak egyedül boldogulni. Ha nincs elég hely egy kerekesszékesnek az éttermi asztalok között, a szállodai szobában túl magasan van az ágy és a villanykapcsoló, vagy épp nem kitámasztható az ajtó, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. A középületeknek az esélyegyenlőségi törvény alapján már akadálymentesnek kell lenniük, de egy üzletház, egy étterem, egy szálloda vagy egy bank számára is jelenthet versenyelőnyt, ha ténylegesen használható mindenki számára. Ha a speciális igényekkel rendelkező vendég nem tud részt venni a tárgyaláson, egy szálláshelyen napokig nem tudja használni teljes értékűen a fürdőszobát vagy nem tud bejutni egy bankfiókba, rögtön kiesik a szolgáltató a versenyből.
„Az akadálymentesség helyzete sokat fejlődött az elmúlt pár évtizedben, amely nagyban megkönnyítette a mindenkori paralimpikonjaink felkészülését, életszínvonalának és egészségügyi állapotának fejlődését is. Természetesen még mindig van hova fejlődnie a hazai akadálymentességnek, amelynek a fizikai mellett a szellemi akadálymentesítés is része kell, hogy legyen: minden alkalom, amikor a többségi társadalom találkozhat a fogyatékos sportolókkal, megismerheti a bennük rejlő fantasztikus teljesítményt és motivációt meríthet belőlük, egy fontos lépés a társadalmi befogadás felé” - hangsúlyozta Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.
Az akadálymentes helyszínekre nemcsak a mozgásukban korlátozott emberek látogatnak el szívesen, hiszen a rámpa, a megfelelő méretű lift, az éttermi asztalok közötti nagy hely egy babakocsis – pláne egy ikerbabakocsis – számára is könnyebb mozgást biztosít. A gyerekek fel tudják kapcsolni a szemmagasságukban lévő villanykapcsolót és felérik az alacsonyan lévő mosdókagylót is. Érdemes tehát egy olyan szakember tanácsát kikérni az épületek építésekor, felújításakor, átalakításakor, aki minden szempontot számba vesz ahhoz, hogy egy helyszín a társadalom széles köre számára megfelelő feltételeket biztosítson.
