uborkaszezon a cafeteria piacon

Az 500 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás azt mutatja, hogy a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya kismértékben visszaesett. A következő egy évben a kkv-k kevesebb mint fele, mindössze 44%-a tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ez az érték jóval elmarad a válság előtt mért adatoktól, amikor még a vállalkozások több mint kétharmada számolt béren kívüli juttatással. Ugyanakkor szinte megegyezik a tavalyi évben elért mélyponttal (42%). „Az elmúlt években láthatóan nem sikerül számottevően növelni a cafeteriát nyújtó vállalkozások arányát. Öröm az ürömben, hogy a munkáltatók körében az Erzsébet-utalvány továbbra is őrzi elsőségét a leggyakrabban juttatandó cafeteria elemek sorában, jelenleg a cégek 30%-a számol vele. A munkavállalók bejárási költségeinek megtérítését, mint a második legtöbbet alkalmazott béren kívüli juttatást a cégvezetők 17%-a fogja alkalmazni. Ezt követően a SZÉP Kártya (14%) és a pénzbeli jutalom (13%) áll” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző ágazatokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. A cafeteriát nyújtó vállalkozások közül az ipari, építőipari cégek dolgozói számíthatnak a legnagyobb (56%) arányban béren kívüli juttatásra, ami jelentős, 15 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. Ezzel szemben a szolgáltató szektornál nagymértékben, 46%-ról 36%-ra csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A kereskedelmi (48%) és a mezőgazdasági (42%) vállalkozásoknál gyakorlatilag nem történt változás az előző negyedévhez képest. Ami az azonban minden ágazatnál egyforma, hogy egyértelműen az étkezési Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem.

A különböző árbevételű cégek szintén nagyon különbözőképpen vélekednek a béren kívüli juttatásokról. A kisvállalkozások esetében 51%-ról 55%-ra nőtt a béren kívüli juttatással kalkuláló cégek aránya, ami messze átlagon felüli érték.  Ezzel szemben a mikro- és középvállalkozásoknál számottevő visszaesés történt. A mikrovállalkozásoknál 39%-ról 34%-ra, a középvállalkozásnál 65%-ról 49%-ra zsugorodott a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásoknál ez az utóbbi négy év legalacsonyabb értéke.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik.  
A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2014. május 30. és június 13. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Bank
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 222 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 6,2 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,5 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 122,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint