van miből választani

Az állami hitelprogramok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalati szektorban konszolidálódni tudott a hitel-betét mutató, az elmúlt években azonban fokozatosan lecsökkent a támogatott konstrukciók kamatelőnye a piaci hitelekhez képest. Ezzel párhuzamosan az elmúlt másfél évtizedben jelentős betétállomány épült fel: míg 2000-ben 1000 milliárd forint volt a vállalati szektor megtakarítása, addig csak az NHP bevezetése óta mintegy 700 milliárd forinttal nőtt a vállalati betétállomány. Ezen felhalmozott betéten felül a vállalatok rendelkezésére állnak még az idei évben meghirdetett EU-s pályázati források is.

„A bőségesen rendelkezésre álló kedvező kamatozású hitelek, valamint az egyébként is történelmien alacsony kamatkörnyezet miatt ma már nem a finanszírozás költsége a meghatározó tényező a beruházási döntéseknél, hanem sokkal inkább a normál piaci igény generálta kereslet. A fokozatosan növekvő vállalati betétállomány és az elérhető EU-s pályázati források mellett azonban a beruházások finanszírozásában továbbra is szerepet kapnak a különböző banki megoldások, bár az EU-s források kiszorítási hatása érezhető a hitelpiacon” - tájékoztatott Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője. 

„Az EU források jelentőségét jól mutatja, hogy 7-10-szeres túljelentkezést tapasztalunk az egyes pályázati kiírásokra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a jelenlegi ciklus közel 9000 milliárd forintos keretösszegéből a 2016-2018 közötti pályázati szakasz a legkoncentráltabb időszak, a központi tervek szerint ekkor kerül kifizetésre a legtöbb támogatás. Az intenzív kifizetési pálya megvalósítását a pályázatok esetében újdonságnak számító 50%-os előleg-kifizetés lehetősége is segíti” - mondta el Hodina Péter. 

A 25 milliós támogatási összeg felett érvénybe lépett általános közbeszerzési kötelezettség jelentős pályázói kört érint, miközben az új bírálati rendszer hatékonysága még nem igazán érezhető, az elszámolás és a pályázatmenedzsment továbbra is bonyolult. A sikeres pályázatok esetében azonban jól látható, hogy a pályázati cél a versenyképesség és a termelékenység javítása. 

„Azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak EU-s forrást igénybe venni, természetesen továbbra is ott vannak a refinanszírozott állami, illetve a saját banki források. Míg a Növekedési Hitelprogram 3. szakaszában gyakorlatilag a megszokott paraméterekkel rendelkező kkv kör, az EXIM konstrukcióknál pedig export előfinanszírozás és exportcélú beruházások finanszírozhatóak, addig a saját banki forrású hitelek esetében mind az igénybevevők köre, mind a hitelcél ennél jóval szélesebb körű, és a lehívásban és a törlesztésben is rugalmasabb, a cég igényeihez igazítható feltételek mellett vehetőek igénybe. Emellett érdemes megfontolni a klasszikus hiteleken felüli finanszírozási formákat is. A faktoring szolgáltatás például - a régi hiedelmekkel ellentétben - egyszerű dokumentációval, és hasznos kiegészítő szolgáltatásokkal vehető igénybe, mint például a vevői követelések biztosítása vagy a nemfizetések kockázatának akár 100%-os áthárítása” - hangsúlyozta ki a szakember.  

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2015. december 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 1076 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 222 milliárd
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 2 582 milliárd
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 38,1 milliárd

K&H Biztosító
2015. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 11,9 milliárd
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 142,5 milliárd
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 3,4 milliárd
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 1,9 milliárd