veszélyesnek tartják az autózást a magyarok

Közlekedési eszközök használata, biztonságosságuk megítélése, közlekedési szokások és az ezekhez kapcsolódó biztosítási megoldások - ezeket térképezte fel 2015 harmadik negyedévében a K&H Biztos jövő indexe. A Free Association 500 fő megkérdezésével végzett felmérése alapján készült index célja, hogy negyedévente megvizsgálja a magyar lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változást. A mutató jelenleg -3,7 ponton áll a mínusz 50-tól plusz 50-ig terjedő skálán. A felmérés minden negyedévben egy meghatározott témát is körüljár, a harmadik negyedévben a közlekedést. 

„A harmadik negyedéves index célja, hogy világosabb képet kapjunk a magyar lakosság közlekedési szokásairól, illetve arról, hogyan vélekednek a közlekedés biztonságáról, a közlekedést segítő technológiai újdonságokról” - mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosításért és működésfejlesztésért felelős vezetője. A szakember hozzátette: számukra is több ponton meglepő, a statisztikáknak néhol ellentmondó eredmények születtek.

hisznek a technológiában

A kutatásból kiderül, hogy az utakon közlekedők kifejezetten nyitottak a technológiai újdonságok iránt. Elektromos rásegítésű kerékpárt a megkérdezettek fele szerint pár éven belül gyakran láthatunk, illetve a hibrid üzemű autók elterjedésének esélyeit is jónak látják: a férfiak fele szerint ezek pár éven belül szintén gyakoriak lesznek az utakon. A környezetkímélő, tisztán elektromos üzemű autók elterjedésében a harmincasok (26 százalék) és a budapestiek (31 százalék) bíznak a leginkább. A fővárosban élő fiatalok nyitottak leginkább a hidrogénhajtású autók iránt is, azonban ennek a technológiának az elterjedését csak sokkal hosszabb távon tartják elképzelhetőnek. Bár számos nagyvállalat teszteli már az önvezető autókat, ezek hazai elterjedését a legtöbben csak évtizedek múlva látják valószínűnek, illetve 20 százalék gondolja, hogy ez a technika kudarc lesz. Kaszab Attila kiemelte: a biztonságos technológiák – mint például az önvezető autók - széles körben való elterjedése hozzájárulhat a károk csökkenéséhez, illetve forradalmat idézhet elő a biztosítási piacon is, hiszen a kártérítés helyett a kármegelőzésen lesz a hangsúly.

veszélyesnek tartják, de autóznak

Annak ellenére, hogy a gépkocsival közlekedést a megkérdezettek alig 27 százaléka ítélte nagyon biztonságosnak, 76 százalék rendelkezik saját vagy céges autóval. Az autózást a harmincas korosztály sokkal biztonságosabbnak tartja, mint az idősebbek (34 százalék szemben a 23 százalékkal). Ezt a közlekedési formát főként a magasabb végzettségűek és jövedelműek, illetve a gyerekesek preferálják. 

A jogosítvánnyal rendelkezők legnagyobb része kevesebb, mint 10 ezer kilométert vezet évente. Az évi 10 ezer kilométer más szempontból is vízválasztónak számít, aki ennél kevesebbet vezet, az nagyon veszélyesnek tartja az autózást (80 százalék), a többet vezetők esetében viszont jelentősen megnő a biztonságérzet (59 százalék). Kaszab Attila elmondta: „A kutatás és a baleseti statisztikák ezen a ponton jelentősen eltérnek egymástól. Miközben a balesetek száma a tíz évvel ezelőtti szinthez képest jelentősen csökkent, az utakon közlekedők biztonságérzete változatlanul igen alacsony szinten áll.”

keleten többet tekernek

A megkérdezettek 60 százaléka hetente többször használ gépkocsit, helyi tömegközlekedést 34 százalék, kerékpárt pedig 31 százalék vesz igénybe hetente többször. A gyakori kerékpározás főként a keleti országrészre és ott is inkább a nőkre jellemző.

a vonat a legbiztonságosabb

A tömegközlekedési eszközöket a megkérdezettek kifejezetten biztonságosnak tartják: a legkedvezőbb értékelést a vonat kapta, ezt a közlekedési formát a válaszadók 52 százaléka tartotta nagyon biztonságosnak. Ezt követi a sorban a helyi tömegközlekedés és a távolsági busz. A legkevésbé biztonságos közlekedési eszköz a motorkerékpár lett (5 százalék tartja mindössze nagyon biztonságosnak), de a kerékpár sem ért el sokkal jobb eredményt (18 százalék szerint nagyon biztonságos). A terjedőben lévő közösségi közlekedés (telekocsi, Uber) kapta a második legrosszabb értékelést, összesen 14 százalék szerint tekinthető nagyon biztonságosnak. Érdekes, hogy a közösségi közlekedéstől legkevésbé az 50-es korosztály ódzkodik: 13 százaléknak van csak negatív véleménye, míg a 30-asok körében ez az érték 25 százalékra ugrik. 

tudatos kgfb-választás

A kutatásból kiderül, hogy a kfgb tekintetében tudatosak az emberek: 64 százalék tudatosan megnézi a lehetőségeket a kgfb-évfordulóján. Ez különösen a férfiakra igaz, közöttük 73 százalék ez az arány. Míg a férfiak az internetes összehasonlító oldalakat és a szakmai cikkeket preferálják a döntéshez, a nők inkább befolyásolhatók ismerősök és a biztosító képviselői által. Budapesten sokan informálódnak a biztosító saját honlapjáról is. Casco-biztosítást továbbra is kevesen kötnek, ez jellemzően a magasabb végzettségű és jövedelmű budapesti férfiak által használt termék, amelyet a többség a saját döntése alapján választott ki (57 százalék). 

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 935 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. június 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt években mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 185 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 509 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 15,9 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,1 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,2 milliárd forint