zsugorodó pénzügyi várakozások a kkv szektorban

A hazai kisvállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül a vevői kapcsolatokat követően továbbra is a vállalkozás pénzügyeire vonatkozó várakozások a legmeghatározóbbak, amelyek meglehetősen pesszimista képet mutatnak. Az árbevétel várakozásokat immár egy éve csökkenő tendencia jellemzi.  A kkv-k jelenleg átlagosan 4%-os árbevétel növekedést feltételeznek, ami jelentős, 1,2 százalékpontos visszaesés a múlt negyedévhez képest, és messze elmarad az egy évvel ezelőtt elért 6,8%-os csúcsértéktől is. A visszaesés oka, hogy eltolódtak az arányok, és akik eddig magasabb, 6% feletti árbevétel növekedést vártak, most már inkább ennél alacsonyabb bővülésre számítanak. Ezt mutatja, hogy 61%-ról 67%-ra nőtt a 0-6% közötti árbevétel növekedést feltételező cégek aránya, míg 6% feletti bevétel növekedést 28% helyett jelenleg a cégek 25%-a valószínűsít.

A különböző szektorokat illetően igen eltérő a várt árbevétel-növekedés mértéke. A mezőgazdasági cégek messze a legoptimistábbak, és egyedül ők számolnak ez előző negyedévhez képest nagyobb, átlagosan 5,1%-os árbevétel-növekedéssel. Ezzel szemben a kereskedelmi vállalkozások csupán 3,1%-os bővülésre számítanak, ennél alacsonyabb értékre legutóbb két évvel ezelőtt volt példa a szektorban. A szolgáltató cégek 4,5%-os, az ipari cégek pedig 3,7%-os árbevétel növekedéssel számolnak. A különböző méretű cégek közül a kisvállalkozások várnak átlag alatti, 3,5%-os bővülést.

A profitvárakozásokat tekintve a vállalkozások túlnyomó többsége (91%) nyereségnövekedést valószínűsít idén, ugyanakkor annak mértéke szembetűnően, 3,6%-ról 2,4%-ra esett vissza. Az idei év nyereségét tekintve minden árbevétel-kategóriában és iparágban szerényebb eredményre számítanak év végéhez képest. Érdekes viszont, hogy minél kisebb a cég, annál magasabb haszonra számít. A mikrovállalkozások átlagosan 2,6%-os profitbővülést feltételeznek, a kisvállalkozásoknál ez az arány 2,3%, a középvállalkozásoknál pedig 2,1%. Az ágazatok közül itt is a kereskedelmi cégek a legnegatívabbak, a szektor várt profitnövekedésének mértéke közel a felére, 1,9%-ra zuhant vissza az előző negyedévhez képest. A szolgáltató (2,7%), mezőgazdasági (2,5%) és ipari (2,4%) cégek bizakodóbbak, ők közel azonos mértékű nyereségnövekedést várnak.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2015. március 2 – 13. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

Főbb adataink:

K&H Bank
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 179 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 442 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 28,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -29,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 128 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd forint