TE & a manipuláció – a csalások pszichológiája

& a sérthetetlenség illúziója

„Igen, hallottam már történeteket és olvastam is már cikkeket az adathalászatról, de elképzelhetetlennek tartottam, hogy ez velem is megtörténhet.” – mondta egyik ügyfelünk miután a csalók megpróbálták megszerezni adatait. A sérthetetlenség illúziója egy olyan szorongást csökkentő elhárító mechanizmus, amely során az emberek úgy érzik, mintha láthatatlan védőháló venné körül őket és emiatt velük nem történhetnek meg rémisztő dolgok. Emiatt a hamis biztonságérzet miatt gyanútlanabbul, pusztán elméleti ismeretek birtokában, felkészületlenül érik őket a támadások, nincsenek felvértezve az elméleti ismeretek gyakorlati használatára.

& túl kis pont vagyok én ehhez

„Az előadások során szinte minden esetben elhangzik az a mondat, hogy túl kis pont vagyok ahhoz, hogy engem akarjanak megtámadni, ez azonban nincs így. Egyrészt az összegyűjtött adatok, úgy mint név, e-mail cím, telefonszám stb. konkrét összegekért találnak vevőre, másrészt akinek megvannak az adataink, az bármikor indíthat akár egyszerű, tömegesen generált támadást, amely címzettjei közt mi is szerepelünk, de célzottan ellenünk irányuló támadást is.” – mondta el a K&H Bank információbiztonsági munkatársa, aki kiemelte, hogy az adathalászok számára nem csupán a banki, vagy személyes adataink jelentenek értéket, hanem a közösségi médiába feltöltött fényképeink vagy posztjaink is, hiszen az összegyűjtött információk alapján könnyedén indíthatnak célzott támadást ellenünk, vagy akár ismerőseink ellen, esetleg a mi nevünkben is.

& a sürgetés a legerősebb fegyver

„Nincs két teljesen egyforma kiberbűnözési eset, de a csalási „forgatókönyvekben” szinte minden esetben előfordul egy alapvető elem: a gyors cselekvésre sarkallás” – fejtette ki dr. Dávidné Hidvégi Julianna klinikai szakpszichológus, az Áldozatsegítő Szolgálat szakértője. Hozzátette: a legtöbb áldozat arról számolt be, hogy az elkövetők félelmet keltő állításokkal próbáltak azonnali reakciót kicsikarni belőlük. Annak érdekében, hogy biztosra menjenek, a csalók azonnal a legfájóbb pontokat célozzák – azzal riogatnak, hogy veszélybe került a személyes pénzügyi helyzetünk, a megtakarításunk, vagy akár szeretteink biztonsága. „A digitális csalók sokféleképpen próbálkoznak, a céljuk azonban mindig ugyanaz: hogy ijedtünkben gondolkodás nélkül, reflexszerűen reagáljunk, kikapcsolva a természetes bizalmatlanságunkat és óvatosságunkat.”

& eltűnik a realitás: a legtöbben ezért válnak áldozattá

A potenciális áldozatok helyzetét nehezíti, hogy sokszor igazi profikkal állnak szemben. „Azok a csalók, akik fenyegetnek, nagyon nagy tapasztalattal rendelkeznek a megfélemlítésben és az áldozat hanghordozásából, szóhasználatából érzékelik, hogy meddig mehetnek el. Az ilyen elkövető a tapasztalataira alapozva ismeri fel, hogy az adott személynek milyen félelmei, szorongásai vannak, melyet kihasználva bármire rá tudja venni” – mondta dr. Szilágyi Zsuzsanna, a Békéscsabai Áldozatsegítő Központ koordinátora. A félelmetes kijelentések határozott fellépéssel társulnak – ez a kombináció pedig gyakran sikeresen rombolja le a potenciális sértett önbizalmát. A felvázolt hamis szituáció okozta pánik gyakran átveszi az irányítást a racionális gondolkodás fölött. „A félelem és a szorongás megbénítja az áldozatot, gondolkodása beszűkül és képtelen racionálisan értékelni a kialakult helyzetet. Az áldozat ezáltal irányíthatóvá válik, és önmaga védelme érdekében kész megtenni azokat a lépéseket, amelyeket az elkövetők meghatároznak – magyarázza dr. Dávidné Hidvégi Julianna. – A lényeg, hogy időt nyerjünk! Hogy elbizonytalanítsuk a csalót az általa nem várt reagálásunkkal, visszavegyük a vezetést és ne hagyjuk, hogy ő irányítson!”

& mit tegyél?

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a legjobb védekezés, ha gyakorlatban próbáljuk meg elsajátítani a védekezést. Ennek egyik módja, ha folyamatosan rászoktatjuk magunkat arra, hogy minden linket ellenőrizzünk akár e-mailben, akár sms-ben, vagy egyéb típusú üzenetben érkezett, függetlenül attól, hogy munkahelyen vagy magánéletünkben kaptuk.

Érdemes rákeresni az interneten és többször meghallgatni azokat a felvételeket, amelyek telefonos csalásokat rögzítettek. Időnként képzeljük el azt, hogy mi vagyunk a hívott fél helyében és gondoljuk végig, mit reagálnánk, majd objektíven elemezzük és korrigáljuk a reakciót, amit aztán begyakorolhatunk.

Mindenki érzi, amikor próbálják nyomás alá helyezni. Álljunk meg pár percre és gondoljuk végig: mit veszíthetünk, ha engedünk a nyomásnak. Csupán néhány másodperc „késlekedés”, amíg felhívjuk a bankunkat az általunk ismert számon, de megéri, hiszen így gyorsan valós segítséget kaphatunk és egyben ellenőrizni tudjuk azt is, hogy tényleg támadás van-e ellenünk folyamatban, vagy csupán egy próbálkozásnak vagyunk elszenvedői.

Kattints a további tartalmakért információbiztonság témában, mert a legjobb védekezés a tudás!

megnézem