autófinanszírozás: nyílt- és zártvégű lízing közötti különbségek

bővítsd céges autóflottádat lízingfinanszírozással!
2024. június 25.
Bármilyen területen működik egy cég, és bármekkora méretű is, alighanem szükség lesz több vagy kevesebb gépjárműre. Aki követi az autópiac helyzetét, az pontosan tudja, hogy jelentősen megdrágultak az új és használt autók egyaránt, így tehát komoly kiadást jelent egy flotta felállítása. Ezért is kulcsfontosságú, hogy ismerjük az autófinanszírozási lehetőségeket. Ez lehet hagyományos banki kölcsön, készpénzes vásárlás, tartós bérlet, flottakezelés vagy éppen a cégek számára elérhető lízingfinanszírozás. Utóbbi kapcsán újabb dilemmába ütközhetünk: vajon mi a különbség a nyílt- és a zártvégű lízing között, és mikor melyiket érdemes választani?

Nyílt- és zártvégű lízing különbség
 

cégautó vásárlás finanszírozással

A magyar jogszabályok értelmében a cégautó olyan személygépkocsi, ami nem magánszemély, hanem egy vállalkozás tulajdonában van és magyar rendszámmal rendelkezik. Lehet benzines, dízel- vagy gázüzemű, de persze akár hibrid vagy elektromos hajtású is. Lehet szó személyautóról, furgonról vagy más kishaszongépjárműről. Hosszú lenne felsorolni minden okot, amiért egy cégnek szüksége van cégautóra. Az viszont egészen biztos, hogy alaposan ismerni kell az adott vállalkozás igényeit és pénzügyi lehetőségeit, hogy a megfelelő finanszírozási forma kerüljön kiválasztásra.

Lehet, hogy az a fő szempont, hogy minél előbb jusson a cég autóhoz. Az is egy fontos szempont lehet, ha jelen pillanatban csak kisebb összeget tud céges autó beszerzésre fordítani vagy az, hogy minél kevésbé terhelje meg a vállalkozás jövőbeni bevételeit, esetleg mindkettő. Ez összefügg azzal, hogy mennyire fontos a kiszámíthatóság, ami szintén meghatározó lehet a választásban.

Bizonyára az is fontos, hogy el lehet-e számolni a költségeket vagy sem. Végül még két szempont, amin érdemes elgondolkozni: lényeges-e a rugalmasság, illetve szeretné-e és mikor a cég megszerezni a gépjármű tulajdonjogát vagy elég, ha „csak” üzembentartó.

milyen finanszírozási megoldások állnak rendelkezésre cégautó beszerzéshez?

A készpénzes vásárlás a legkevésbé számít pénzügyileg helyes döntésnek, de ha körülményeink legfontosabb szempontja a tulajdonjog azonnali megszerzése és a szükséges források felhasználása nem okoz likviditási zavart, akkor ez is jó megoldás lehet. A bankhitel az alacsonyabb tőkebefektetés felé mutat, mely biztosítja a vállalkozás számára a tulajdonjogot, egyben a működése szempontjából oly fontos likviditást is. Többnyire pályázatokhoz kapcsolódó beszerzések esetén célszerű a hiteltermék választása.

Ha viszont pénzügyi lízing mellett határoz egy vállalkozás, akkor nyílt- és zártvégű konstrukciók közül választhat. Nézzük meg részletesen, hogy ezek mit takarnak!

nyílt- és zártvégű lízing különbségek

Kezdjük az ismerkedést a nyíltvégű lízinggel. Azért nevezik nyíltvégűnek, mert a futamidő végén három döntési lehetőség közül választhat a cég. Határozhat úgy, hogy visszaadja az addig használt gépjárművet a lízingbeadónak, de akár dönthet a tulajdonszerzés mellett is. Ha egyikkel sem kíván élni, akkor meghatározhatja, hogy ki legyen az a harmadik személy, aki megszerzi az autó tulajdonjogát.

A nyíltvégű konstrukciónál minden esetben önerőt kell letenni az asztalra. Hogy ennek mekkora a mértéke, az pénzintézetenként változó: a K&H nyíltvégű konstrukciójánál például már 10% önerő is elegendő lehet. A nyíltvégű szerződés további fontos ismertetője, hogy a havi lízingdíjak áfatartalma – amennyiben teljesülnek a hatályos jogszabályi feltételek – levonásba helyezhető.

nyíltvégű lízing vs. zártvégű lízing

Utóbbi rögtön rá is világít a nyíltvégű lízing egyik legfőbb pozitív hozadékára, az adózási előnyökre. Emellett a rugalmasság szintén a nyíltvégű lízing felé billenti el a mérleg nyelvét, mert nem kerül automatikusan a vállalkozás tulajdonába egy olyan autó, amire esetleg már nincs is szüksége.

A nyíltvégű lízing sajátossága, a futamidő végén fizetendő, ún. maradványérték, melynek megfizetésével akár a cég, akár az általa kijelölt harmadik személy megszerzi a gépjármű tulajdonjogát. Amennyiben a lízingbeadó részére vissza akarja adni a cég az addig használt autót, ezt a maradványértéket természetesen nem kell megfizetni.

A nyílt- és zártvégű lízing közötti egyik különbség tehát a futamidő végén jelentkezik. A zártvégű lízingszerződésnél ugyanis a teljes vételárat ki kell fizetni ez idő alatt, a végén pedig az autó a vállalkozás tulajdonába száll – választási lehetőség tehát ilyenkor egyáltalán nincs. Jelentős eltérés az is, hogy – legalábbis személygépjárműre vonatkozóan – az áfa- levonhatósága nem lehetséges. Ennél a konstrukciónál is szükség lesz viszont önerőre.

Mi a zártvégű lízing legfőbb előnye? Nos, egyértelműen az, hogy egyszerűbb az elszámolása és nyugodtan tekinthető egy sima részletre történő vásárlásnak. Például a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző, illetve az alanyi adómentes adóalany cégeknek lehet előnyösebb a zártvégű szerződés, hiszen az autó számviteli értékcsökkenését (évente 20%) a teljes bruttó vételárból számíthatják.

lízingügyletek: ezekkel a fogalmakkal érdemes tisztában lenni

Ahhoz, hogy teljesen megértsük a nyílt- és zártvégű lízingfinanszírozás működését, érdemes tisztában lenni a legfőbb fogalmakkal. Kezdjük a legfontosabb szereplőkkel: ki a lízingbeadó és ki a lízingbevevő? A lízingbeadót akár finanszírozónak is hívhatnánk, mert ő vásárolja meg az autót és adja tovább használatra a lízingbevevőnek. Egy hétköznapi példával megvilágítva: a bank (lízingbeadó) megveszi a kocsit az autókereskedőtől (eladó, szállító, tulajdonos), majd egy lízingszerződés keretében az adott cégnek (lízingbevevő) használatba adja.

A Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonjog ebben az esetben az autókereskedőről a pénzintézetre száll, a cég pedig üzembentartóként szerepel majd a forgalmi engedélyben. Ez azért fontos, mert üzembentartóként korlátozottabbak a vállalkozás jogai: természetesen nem adhatja el az autót, és nem hajthat rajta végre átalakításokat. Jogai és kötelezettségei viszont vannak: karban kell tartani a kocsit, gondoskodni kell az érvényes műszaki vizsgáról és biztosítást is kell rá kötni.

A nyíltvégű lízingre jellemző maradványértékről már ejtettünk szót. Most nézzük meg, miben tér el ez a piaci értéktől. A maradványérték egy kalkulált érték, ami azt mutatja meg, hogy az autó – rendeltetésszerű használat mellett – minimum mennyiért lesz értékesíthető a jövőben. Ez az összeg lényegesen alacsonyabb is lehet, mint a hasonló paraméterekkel (évjárat, futásteljesítmény, felszereltség, motorizáltság stb.) rendelkező autók piaci értéke, hiszen a maradványérték egyfajta kockázat a lízingbeadó részéről. Gondoljunk csak bele, mi történne, ha a lízingbevevők mindegyike visszaadná a nyíltvégű lízingszerződéseik végén az autókat? Minden bizonnyal a lízingcégek lennének a legnagyobb autókereskedők, ami egyáltalán nem áll szándékukban, hiszen nem ez a működésük célja.

nyílt- és zártvégű lízing különbség: adózási szempontok

Az adózási kérdések alighanem előkelő helyen szerepelnek majd a prioritási listán, amikor lízingkonstrukciót választ egy cég.

hogyan befolyásolja az adózást a nyílt- és zártvégű lízing?

Mind a nyíltvégű, mind a zártvégű lízing hatással van egy cég adózására. Nyíltvégű szerződésnél az áfát mind az önerőnél, mind a havi törlesztőknél meg kell fizetni, és a hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett igényelheti vissza. Ez azonban személygépjármű esetén nem igaz a maradványértékre: ha a futamidő végén a tulajdonszerzés mellett dönt, ennek áfáját nem vonhatja le. A zárt végű lízing esetében személygépjárműnél az áfát nem lehet levonásba helyezni.

nyílt- és zártvégű lízing között mérlegelve

Azért, hogy a vállalkozás számára a legelőnyösebb döntés születhessen meg, az alábbi kérdéseket még érdemes átgondolni.  

rugalmasság

Ha a rugalmasság kiemelt helyen szerepel egy vállalkozás prioritásai között, akkor a nyíltvégű konstrukció preferálandó, mert itt a futamidő végén többféleképpen is dönthet. Ellenben a zártvégű szerződéssel hátradőlhetnek, mert pontosan tudják, hogy a végén mindenképp a tulajdonukba kerül a lízingelt gépjármű.

használati jog, tulajdonjog

A tulajdonjog egy önálló szempont lehet a lízingszerződés végén. Bár nehéz ezt évekre előre látni, de érdemes felmérni, hogy a szerződés lejártával mi lenne az előnyösebb egy cég számára: megtartani az autót, vagy élni a nyíltvégű pénzügyi lízing által biztosított jogukkal és vevőkijelölés útján a gépjármű maradványértékének megfizetése fejében átadni azt egy harmadik fél részére.

miért érdemes a K&H lízingfinanszírozási konstrukcióit választani?

A K&H lízingfinanszírozási megoldásai számos egyedi előnyt kínálnak a cégeknek. Nem csupán személyautóra, hanem akár kishaszonjárművekre is igényelhetőek ezek a megoldások, használtra és újra egyaránt, illetve ha fenntartható tudatos választást is szem előtt szeretné tartani egy vállalkozás, a K&H Zöldautó finanszírozás lehet számukra a legmegfelelőbb megoldás. A finanszírozás részleteinek megadásával könnyen és egyszerűen kiszámíthatóak a kiszemelt lízingmegoldás számszerű adatai a K&H lízing kalkulátor segítségével. A K&H Banknál egyes járulékos költség nélkül köthető lízingszerződés. Se hitelbírálati, se folyósítási díj nincs, így a vállalkozás máris pénzügyi könnyebbséggel indul. A teljes folyamat gyors, rugalmas és egyszerű, hogy minél előbb használatba lehessen venni a cég sikereihez nélkülözhetetlen járműveket.

Tudj meg többet & bővítsd céges autóflottádat!

lízing a K&H-nál